Kilépés a tartalomba 
Több lehetséges alternatívát vizsgálva nemrégiben tudományosan is alátámasztották, hogy a kiálló fogak legjobb kezelési módja még mindig a fogszabályozás, adja hírül az AGD Impact c. fogászati szaklap. Nem csak esztétikailag, de a fog stabilitását, funkcionalitását figyelembe véve is rengeteget segít ez a ma már egyre elfogadottabb és viselhetőbb kiegészítő. Szerencsére a fiatalok a fogszabályzót ugyanolyan divatosnak kezdik tekinteni, mint a piercingeket vagy tetoválásokat, csak ennek legalább hosszú távon is van haszna.
Felismerjük, vagy sem, egy többéves fogszabályozó periódusnak a legnagyobb nyertese maga a páciens, hiszen sokan épp kiálló vagy szabálytalanul nőtt fogaik miatt nem mernek nyitott szájjal mosolyogni, komoly pszichikai gátat vetve a világ egyik legtermészetesebb cselekvésének, a nevetésnek. Ha ez a probléma ráadásul kamaszkorban jelentkezik, az amúgy is érzékeny lélek látja kárát a dolognak. Legtöbbször az is elég, hogy felkerüljön a fogszabályzó, a gyerekek máris magabiztosabbak lesznek, tudva, hogy ezzel a darabbal minden tőlük telhetőt megtettek, hogy fogaik szabályosan álljanak. A 21. században a fogszabályzó az igényesség egyik legmarkánsabb jele – ezt egyre jobban érzik a fiatalok is.
Orvosi szempontból a szabályosságnál persze jóval fontosabb a funkcionalitás: egy szabálytalanul álló fogsor ugyanis rossz harapást eredményez, beszédproblémákhoz vezethet, sőt még az állkapocs egészségét is veszélyeztetheti.
Épp ezért a fogváltás időszakában, 6-7 éves korban a gyermeket mindenképp érdemes elvinni fogszakorvoshoz, aki látva a tejfogak és maradandó fogak pozícióját, már előre sejtheti, gyermekünknek vajon szüksége lesz-e fogszabályzásra. Minél előbb kerül fel a korrigáló eszköz a fogsorra, annál hamarabb túl van rajta a gyerek és a szülő is, had maradjanak kamaszkorra a szerelemmel, öltözködéssel és bulizással járó problémák – garantáltan lesz azokból is épp elég.