Kilépés a tartalomba 
A Helsinki Egyetem legújabb kutatása szerint egy, a szájüregben gyakran előforduló parodontális patogén késleltetheti a fogantatást. Jóllehet az ínygyulladást korábbi tanulmányok már összefüggésbe hozták az általános egészséggel, a koraszüléssel és a terhességi mérgezéssel, a teherbeesésre gyakorolt hatását idáig nem vizsgálták.
„Eredményeink remélhetőleg arra sarkallják a termékeny korú fiatal nőket, hogy foglalkozzanak szájüregi egészségükkel és rendszeresen vegyenek részt parodontális vizsgálatokon” – mondja a Helsinki Egyetem parodontológusa és kutatója, Dr. Susanna Paju.
A Journal of Oral Microbiology szaklapban publikált tanulmányba 256 olyan Dél-Finnországban élő 19 és 42 év közötti (átlagéletkor: 29,2 év) nőt vontak be, akik abbahagyták a fogamzásgátlást, mert kisbabát szerettek volna.
Klinikai vizsgálatokkal elemezték a hölgyek nyálmintáiban található, legfőbb parodontális patogének és antitestjeik szintjét valamint hüvelykenetet vettek tőlük, hogy teszteljék a bakteriális hüvelygyulladás jelenlétét.
Az önkénteseket ezután egy éven keresztül utókövetésnek vetették alá, hogy kiderüljön, vajon sikerül-e teherbe esniük.
A megfigyelési időszakot követően egyértelművé vált, hogy az ínybetegségekkel összefüggő Porphyromonas gingivalis nevű baktérium jóval gyakrabban volt jelen azon nők nyálmintájában, akiknek nem sikerült egy év alatt teherbe esni, mint azoknál, akiknek igen. Ugyanígy, a baktérium ellen termelt antitestek szintje is magasabb volt azoknál a hölgyeknél, akiknél nem történt meg a fogantatás.
Ráadásul a statisztikai analízis alátámasztotta, hogy a fenti eredmények függetlenek más kockázati tényezőktől, például az életkortól, a dohányzástól, a szociális-környezeti státusztól, a bakteriális hüvelygyulladástól, a korábbi terhességektől vagy a klinikai fogágybetegségtől.
Azok a nők, akiknek nyálmintáiban magasabb volt a P. Gingivalis és a vele kapcsolatos antitestek szintje, háromszor kisebb eséllyel estek teherbe a többiekhez képest. Ez a szám négyszeresére emelkedett azoknál, akik ezek mellé még a fogágybetegség tüneteit is produkálták.
„Tanulmányunk nem válaszolja meg a meddőség lehetséges okainak kérdését, de megmutatja, hogy a parodontális baktériumnak kis mennyiségben is szisztémás hatása van, már azelőtt, hogy az ínybetegség klinikai jelei láthatóvá válnának” – mondja Dr. Paju, majd hozzáteszi: „Több kutatásra van szükség, hogy magyarázatot találjunk ezen összefüggés mögötti mechanizmusokra.”
A meddőség komoly probléma és egyre több egészségügyi forrás szükséges a meddőség kezeléséhez. Több figyelmet kellene szentelni a leggyakoribb parodontális betegségek általános egészségre gyakorolt hatására.
A fiatal hölgyeknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk szájüregi egészségükre és megfelelő szájhigiénét kellene fenntartaniuk már a terhesség tervezésekor, mondja a szakértő.