Ínybetegség ínyvérzés nélkül is kialakulhat

Az ínygyulladás kialakulásához legtöbbször a nem megfelelő szájápolási szokások vezetnek, legalábbis sokáig ezt gondoltuk. A fogakon és az ínyen megtapadó, ínygyulladást okozó baktériumok ugyanis megfelelő tisztítás híján elszaporodhatnak, kezdetben vérző, duzzadt fogínyt, majd fogágybetegséget, fogínysorvadást idézve elő. Egy friss tanulmány szerint azonban nem kizárólag a baktériumok felelősek az ínygyulladás kialakulásáért.

Habár a baktériumok elengedhetetlen etiológiai tényezői a fogágybetegségek kialakulásának, most mégis úgy tűnik, hogy a baktériumok önmagukban képtelenek lennének ínygyulladást okozni. A betegség kialakulásához elengedhetetlen egy olyan gazdaszervezet, ami fogékony a helyi vagy általános hajlamosító tényezőkre.

A fogágybetegségek legtöbb formájára úgy tekintünk, mint mikroorganizmusok által indukált betegségekre, mely során a szervezet gyulladással reagál a baktériumok jelenlétére és a bakteriális plakkban található ártalmas anyagokra.

Jóllehet az így kialakuló gyulladás hatástalanítja a baktériumokat, azonban a védelmi reakcióban részt vevő fehérvérsejtekből és baktériumokból olyan melléktermékek, például enzimek szabadulnak fel, melyek a fogágy szöveteinek (íny, csontállomány) leépülését eredményezik.

Az íny- és fogágybetegség legjellemzőbb tünetei:

– fogíny lágy szöveteinek gyulladása (vörös, duzzadt felület, gyakori vérzés),
– kötőszövet és csontállomány leépülése,
– fekélyek kialakulása,
– ínytasakok kialakulása,
– kellemetlen szájíz, szájszag.

Mégsem minden ínygyulladást baktériumok okoznak, s azok nem feltétlen járnak együtt erős gyulladásos reakcióval. A fogágy szöveteinek leépülésében főként az ínytasakok képződése és az egyre mélyebbre hatoló gyulladás a felelős.

Az úgynevezett „nem gyulladásos destruktív fogágybetegség” (NIDPD) olyan ritka, ám súlyos megbetegedési forma, mely során nincs nyoma bakteriális gyulladásnak vagy ínytasak képződésnek, mégis az íny feszességének csökkenése, csontveszteség és az íny visszahúzódása jelentkezik.

Ilyen esetben a hagyományos parodontális és baktériumölő kezelések hatástalanok a betegség előre haladásának megakadályozásában.

Az NIDPD kialakulásához vélhetően olyan etiológiai tényezők vezethetnek, mint az anatómiai és harapási jellemzők, az érzelmi stressz vagy a szájlégzés.

A fogágybetegségek formájának pontos meghatározása és a lehető legprecízebb kezelési forma megválasztása kulcsfontosságú a betegség megállításában, a szövetek egészségének helyreállításában.

AZ ÍNYGYULLADÁS MEGELŐZÉSE

A hajlamosító tényezők mellett szájhigiéniánk javításával sokat tehetünk az íny- és fogágybetegségek kialakulásának megelőzésében.

Amire mindenképp érdemes odafigyelni:

– Kerüljük a szénhidrátdús ételeket! A szénhidrátokban, cukrokban gazdag élelmiszerek növelik a fogfelszínhez és ínyhez tapadó bakteriális filmréteg (plakk) szintjét, ami tovább fokozhatja az íny gyulladását. Próbáljunk csökkentett szénhidrát-tartalmú, rostokban és nyers zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrendet választani, így támogatva szájüregünk természetes tisztulását és a gyulladásos folyamatok visszaszorítását.

– Hidratáljuk megfelelően szájüregünket! A száraz szájüreg a baktériumok ideális otthona, hiszen ha nincs elegendő nyál, ami lemosná a plakkot és baktériumokat a fogakról és a fogínyről, akkor a bacilusok sokkal gyorsabb ütemben szaporodhatnak el. Szájüregünk hidratálásához fogyasszunk elegendő vizet! Ha genetikai tulajdonságaink vagy valamilyen gyógyszeres kezelés miatt szájszárazságtól szenvedünk, használjunk speciálisan szájszárazságra kifejlesztett szájápolási szereket, melyek nem szárítják a szájüreget.

– Mossuk meg fogainkat naponta kétszer! A fogmosás minimálisan ajánlott ideje 2 perc, amit naponta két alkalommal, reggel és este kell megismételnünk. Ha fogínyünk már gyulladásban van, használjunk puha sörtéjű fogkefét, ami gyengéd a lágy szövetekhez. Amennyiben elektromos fogkefét használunk, válasszunk „sensitive” fejet és ha lehetséges, használjuk „sensitve” üzemmódban az elektromos fogkefét.

– Tisztítsuk meg a fogközeinket! Mivel fogkefénkkel csak fogaink oldalsó és rágófelszínét tudjuk megtisztítani, elengedhetetlen, hogy naponta legalább egyszer fogközeinkből is eltávolítsuk a felhalmozódó plakkot és szennyeződéseket. Szűk fogközeinkben vagy torlódott fogak esetében használhatunk fogselymet, míg a hátsó rágófogak közötti területeket fogköztisztító kefével tudjuk a leghatékonyabban megtisztítani. Az elektromos fogköztisztítók, szájzuhanyok használata szintén javasolt, melyekkel ráadásul az íny alatti területek is hatékonyabban tisztán tarthatók.