Kilépés a tartalomba 
Érzékszerveink hatékonyságának csökkenését ma már egyre többféleképpen próbáljuk ellensúlyozni, hogy életminőségünk egy-egy betegség vagy az öregedés során se csökkenjen. A halláskárosodás is egy igen sokakat érintő érzékszervi betegség, csak az Egyesült Államokban kb. 36 millió ember szenved halláscsökkenéstől. Nemrégiben azonban amerikai kutatók eddig soha nem látott gyógyászati segédeszközt, egy nyelvre kapcsolható hallókészüléket fejlesztettek ki.
Bár a műtéti úton beépített hallókészülékek ma már hatékony megoldást jelentenek a halláskárosodás kezelésében, nem minden páciens alkalmas a beavatkozásra. A Colorado Egyetem munkatársai éppen ezért egy eddig soha nem látott technológiát fejlesztettek ki, ami lehetővé teszi, hogy a hallott információ ne a fülünk, hanem a nyelvünk segítségével jusson el az agyunkhoz.
A Bluetooth alapú kapcsolatra épülő szerkezet egy fülhallgatóval van összeköttetésben, ami érzékeli a hangot és elektromos impulzusokat küld a szájüregben elhelyezett érzékelőhöz. Ha a készülék viselője nyelvével megnyomja az érzékelőt, akkor az bizsergő, vibráló érzést keltő elektromos impulzusokat küld.
Mivel a nyelv több ezer idegpályával rendelkezik, az agy képes dekódolni a nyelvben keletkező érzékelések bonyolult információhalmazát. Némi tanulás útján a bizsergő, vibráló jelekhez szavak kapcsolhatók, így a szájüregben keletkező impulzusok dekódolásával a készülék viselője újból képes lesz megérteni a hallott információt, csak épp nem a fülén, hanem a nyelvén keresztül.
Az eszközt kifejlesztő kutatóknak most azt kell kideríteniük, hogy a nyelv mely területei érzékelik az elektromos impulzusokat, s hogy ezek a területek minden embernél ugyanott találhatók-e vagy személyenként eltérőek lehetnek.
Ha az elektromos impulzusokat az emberek többsége ugyanazokon a területeken érzékeli, akkor a segédeszköz szabványosítható és tömegtermelésben is könnyedén előállítható, ha azonban ezek az érzékelő területek minden személynél máshol találhatók, akkor az eszközt mindig egyedileg kell elkészíteni a páciensek számára, ami természetesen megnövelné az előállítási költségeket.
A Colorado Egyetem munkatársai mindenesetre nagyon remélik, hogy találmányuk jóval egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldást jelent a beépített hallókészülékhez képest, ami nem csak igen költséges, de ráadásul nem minden páciensnél végezhető el a beavatkozás.