Tisztelt Dr. Úr.
Ma egy hete hogy felkerestem körzeti fogászomat bal alsó bölcsességfog előtti (sajnos számát nemtudom) fogam miatt. Letörött a koronából egy darab és fájdogált ha a törés közelébe került valami. Rendelőben aztmondták hogy a legjobb megoldás ha eltávolítják… nem örültem de persze ha a szakember úgylátja ám legyen. Húzás fájdalmasvolt és sikeressen bent is tört a gyökér egy része… nincs gond mondta mivel szájsebész megoldja… Mikor végzett a szokásos vatta , kis felvilágosítás a kezelésről és hogy ne lepődjek meg ha kis csontszilánkok még lökődnek ki. Kedden már mehettem is vissza mivel 3 óránként fájdalom csillapítókra voltam kényszerülve egész addíg (természetessen duzzadás feszítő érzés és nagy fájdalom végedt). Illetve a tükörben is látom és sajnos nyelvel is érzem hogy hosszirányvan a volt fogyam méretével közel megegyező hosszúságú csont szilánk ékeskedik az ínyemben. Persze ekkorra már a fél arcom fájt. A “szakember” belenéz és minden érzéstelenítés nélkül kis eszközével belekapar a sebbe (nagyon fájt) és közli hogy a maradék darabokat nekem kellene eltávolítanom fogmosás közben, a fájdalom meg azért van mert nemalakult ki vérdugó… csontszilánkomat otthagyva egy gyógyszeres gézlappal és egy antibiotikumos receptel utamrabocsájtott. Már ismét péntekvan… a szilánk egész nap szépen vagdalja a nyelvem a gyomorszájam fáj folyamatossan a sok fájdalomcsillapítótól ami egyre kevésbé használ. Kérdésem azlenne hogy ez a bevett szokás vagy ez így megfelelő? Vagy mit kellene tennem hogy szünjön a fájdalom? És tényleg jólvan az úgy hogy egy csontdarab van beágyazódva az ínyemben? Előre is köszönöm a válaszát.