Kilépés a tartalomba 
A nátrium-hidrogénkarbonát, hétköznapi nevén szódabikarbóna egy olyan lúgos kémhatású só, ami a környezetre teljesen ártalmatlan, ezért is használjuk olyan régóta és olyan sokféleképpen. Szájápoláshoz már évszázadok óta hathatós segítséget nyújt, hiszen nem csak segít eltávolítani a fogaink felszínére tapadt, baktériumokból álló vékony réteget (plakkot), de fehérebbé is varázsolja a mosolyunkat.
Fogápolási szempontból a szódabikarbóna két tulajdonsága miatt annyira jelentős: az egyik a dörzshatása, a másik pedig a fehérítő, fertőtlenítő sajátosság.
Tudják ezt a szájápolási termékeket gyártó cégek is, ezért kerülhet olyan sok fogkrémbe – általában sodium bicarbonate nevén olvashatjuk az összetevők listáján.
Az utóbbi időben tévesen sokan túl erős dörzshatása miatt bírálták a szódabikarbónát, illetve annak szájápolási felhasználását.
Létezik azonban egy, az Amerikai Fogászati Szövetség által bevezetett mérőszám, amit viszonylagos dentin abrazivitási értéknek (RDA) nevezünk, magyarul azt tudhatjuk meg általa, hogy egy fogkrém vagy szájápolási termék mennyire erősen koptatja a fogzománcunkat.
Az értékek általában 0 és 200 közé esnek, ahol a 100 feletti eredményeket már abrazívnak, azaz túlságosan erős dörzshatásúnak tekinthetjük. (A szakmai szervezetek által megjelölt felső küszöbérték 200-250 között van.)
A szódabikarbóna RDA értéke 7, míg a fogporoké általában 8 és 30 körül mozog – eszerint tehát nem kell aggódnunk fogzománcunk károsodása miatt.
TIPP: ha nem szeretnénk lemondani a fluorid jótékony hatásáról, fogkefénkre nyomjunk egy minimális mennyiségű fluoridos fogkrémet, s csak azután mártsuk a fejet a szódabikarbónába.
Visszatérve a szódabikarbóna dörzshatására, általa nem csak a zománc elszíneződései, de a fogaink felszínére tapadt, baktériumokból és fehérjékből álló plakk is eltávolítható, amivel megelőzhetjük a fogszuvasodás kialakulását illetve a fogkőképződést.
Lúgos kémhatása segít semlegesíteni a túl savas étkezés, reflux miatti panaszokat is, ráadásul a lúgos környezet a fogszuvasodást elősegítő baktériumnak sem ideális.
Mivel a szódabikarbóna kiváló fehérítőszer, nem csak a fizikai tisztításon keresztül, de kémiai folyamatok által is fehérebbé teszi a fogainkat: vízzel érintkezve a szódabikarbónából olyan szabadgyökök oldódnak ki, melyek a fogzománcon oxidációs folyamat révén feloldják a lerakódott sárgás, barnás elszíneződéseket, ezzel téve ragyogóbbá, fehérebbé a fogainkat.
Gyakorlati tanácsok szódabikarbónás fogmosáshoz:
– Ha tartósan szeretnénk fogtisztításra használni a szódabikarbónát, akkor tartsuk zárható dobozban, így mindig tiszta anyagot juttatunk a szájüregünkbe.
– Mártsuk fogkefénket vízbe vagy szájvízbe, s ezután tegyük a szódabikarbónába – a nedvesség miatt a szemcsék könnyebben megtapadnak a fogkefe fején.
– A fogmosási idő ugyanúgy legyen legalább 2 perc, mint a hagyományos fogmosás során.
– A szódabikarbóna szétoszlatását mindig a rágófelszínen kezdjük, ha legalább fél perce a szánkban van az anyag, akkor a nyállal elkeveredve már nem lesz annyira durva szemcséjű, hogy esetleg irritálja a fogínyünket.
– A nyelv tisztításáról sem kell megfeledkezni, a fogak után tisztítsuk meg azt is a bacilusoktól.
– Vagy tiszta, vagy enyhén szájvizes vízzel öblítsük ki a szájüregünket – utóbbi segít a friss lehelet érzetének kialakításában is.