Az őssejtekből újraképzett fogak gondolata néhány éve már aktívan foglalkoztatja a köztudatot és a tudományos köröket egyaránt. Lenyűgöző a gondolat, miszerint fogaink elvesztése után sem kell a fogpótlások miatt aggódnunk, hiszen ugyanazt az eredeti fogat visszanöveszthetjük a helyére. Idáig főként embrionális őssejtet használták az eljáráshoz, ami elég költségesnek bizonyult, most azonban felcsillan a remény, hogy felnőtt őssejtek is alkalmasak lehetnek a fognövesztéshez.
A londoni King’s College egyetem professzora, Paul Sharpe a 2014 júliusában megrendezett Nyári Tudományos Kiállításon (Summer Science Exhibition) jelentős kutatási eredményről számolt be: csapatával felnőtt őssejtekből reprodukáltak fogakat.
A felfedezés azért is óriási, mert idáig csak embrionális őssejtekből sikerült eredményesen fogakat újraképezni, most azonban a szakemberek szerint egy sokkal hatékonyabb módjára bukkantak az eljárásnak.
„Embrionális őssejtekből igen egyszerű laborkörülmények között fogakat növeszteni, ám ezek darabja kb. 50 ezer fontba kerülne, ezért sem kerülhettek mostanáig klinikai használatba” – mondja Sharpe professzor.
A szakember szerint a gyakorlatban nagyobb eséllyel fog elterjedni egy olyan eljárás, amihez felnőtt őssejteket és már ismert növekedésserkentő alkotóelemeket használnak.
Hozzáférhetőségük mellett a felnőtt őssejtek másik nagy előnye az, hogy felhasználásukat követően nincs szükség egy életen át immunszupresszív (az immunrendszer működését gátló) szerek alkalmazására.
„Végső soron egy olyan eljárás kifejlesztésére fókuszáltunk, amivel a jelenlegi fogimplantátumok helyettesíthetőek lennének, ám ehhez az őssejt terápiának megfizethetővé kell válnia. A páciensek nem fognak egy olyan eljárásért fizetni, ami tízszer annyiba kerül, mint egy implantátum. Reálisan nézve valószínűleg egy kétszer, háromszor olyan költséges eljárást még megengednének maguknak, hiszen az őssejtes fogpótlás egy életen át kitart. Ahhoz, hogy mindezt elérjük, megfelelő növekedésserkentő alkotóelemekre és felnőtt őssejtekre van szükségünk – és a valódi kihívás valójában itt kezdődik” – folytatta a szakértő.
A kutatócsoport becslései szerint az eljárás egereken való tesztelésére leghamarabb öt éven belül lehet számítani.