Kilépés a tartalomba 
Az elektromos cigarettát gyakran a dohányzás egészséges alternatívájaként emlegetik, pedig ha a szájüreg egészségéről van szó, az e-cigik ugyanolyan károsak, mint a hagyományos dohányzás – állítja két, egymásra épülő tanulmány.
Az Oncotarget nevű szakmai folyóiratban publikált tanulmány szerint az elektromos cigaretta gőzében található kémiai anyagok ugyanolyan károsak, ha nem károsabbak, mint a hagyományos cigaretta füst.
Az ilyen ártalmak könnyen előidézhetnek bizonyos szájüregi megbetegedéseket, például ínygyulladást, fogvesztést vagy szájüregi rákot.
Az elektromos cigaretták olyan akkumulátorral üzemeltethető készülékek, melyek egy fűtő berendezésből és egy folyékony oldattal teli patronból állnak. A fűtő berendezés elpárologtatja a folyadékot – általában akkor, amikor a használója beleszív a készülékbe – majd az így keletkezett gőz kerül belégzésre illetve kifújásra.
Jóllehet, az elektromos cigaretták nem tartalmaznak dohányt, ami az egyik legkárosabb összetevője a hagyományos cigarettáknak, viszont tartalmazhatnak nikotint és más kémiai vegyületeket, például ízesítő anyagokat, aromákat.
Az amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) felmérése szerint az elektromos cigarettát használók száma rohamosan megnövekedett az elmúlt években, különösen a fiatalok körében. 2015-ben az amerikai középiskolások 16 százaléka használt e-cigit, míg négy évvel korábban 2011-ben ez a szám mindössze 1,5 százalék volt.
Sokan biztonságosabbnak gondolják az e-cigarettákat, holott egy relatív új eszközről van szó, így a belélegzett, kémiai vegyületekkel gazdagított gőz hosszútávú egészségre gyakorolt hatásáról még nincsenek információink.
Irfan Rahman professzor, a New York-i Rochester Egyetem munkatársa felismerte, hogy csak korlátozott adatok állnak rendelkezésünkre az elektromos cigaretták gőzének szájüregre gyakorolt hatásáról, épp ezért munkatársaival kutatásokba kezdett.
Munkájukban dohány- és mentol ízesítésű e-cigaretták gőzének ínyszövetekre gyakorolt hatását vizsgálták. Összesen három különböző nikotinszintű aromát teszteltek: a dohány ízesítésű gőz 16 mg nikotint tartalmazott, míg a mentolos gőz 13-16 mg-ot vagy egyáltalán nem tartalmazott nikotint.
A szakértők megállapították, hogy mindhárom típusú e-cigaretta gőz károsodást idézett elő az ínyszövetek sejtjeiben, ráadásul hasonló mértékben, mint ahogy azt a cigaretta füstje teszi.
Az e-cigaretta gőze gyulladást előidéző fehérjék termelésére készteti a sejteket, melyek károsodnak és számos szájüregi betegség előidézéséért lehetnek felelősek.
Az ízesített e-cigaretta patronok tovább fokozzák a gőz sejtkárosító hatását – ezek közül is a mentolos bizonyult a legkárosabbnak.
Jóllehet, további kutatásokra van szükség az e-cigaretta használat hosszú távú hatásairól, Rahman és csapata szerint kutatási eredményeik alátámasztják, hogy az elektromos készülékeknek lehetnek negatív szájüregi következményei.
„Mindent összevetve adataink arra engednek következtetni, hogy az e-cigaretta gőzének patogén hatása van a szájüreg sejtjeire és szöveteire, ami veszélyezteti a fogágy egészségét” – foglalták össze eredményeiket.
Egy másik tanulmány, melyet a Journal of Cellular Physiology szaklapban publikáltak, Rahman csapatának eredményeiből indult ki és megállapította, hogy az e-cigaretta gőze néhány nap alatt óriási sejtpusztulást okoz a szájüregben.
A kanadai Laval Egyetem munkatársa, Dr. Mahmoud Rouabhia és kollégái szájüregből vett hámsejteket egy nyálhoz hasonló folyadékkal teli tartályba helyeztek. Hogy az elektromos cigaretta használatát szimulálják, a kutatók naponta 15 percen keresztül 60 másodpercenként két 5 másodpercig tartó időtartamban e-cigaretta gőzt pumpáltak a tartályba. A folyamatot kipróbálták egy, két és háromnapos időtartamban is.
A gőznek kitett hámsejtek mikroszkopikus vizsgálata során a szakemberek jelentős mértékű sejtkárosodást és sejtelhalást azonosítottak.
A sejtkárosodás vagy sejtelhalás a gőzzel nem érintkező sejtek esetében 2 százalék körüli volt, míg az e-cigi gőzének kitett sejtek esetében ez az érték elérte a 18, a 40 majd az 53 százalékot is (egy, kettő és háromnapos időszakot vizsgálva).
A halmozott károsító hatás oka egyelőre ismeretlen, a szakemberek mégis úgy gondolják, kutatási eredményük megéri az odafigyelést, hiszen ez a sejtkárosító hatás hosszú távon nem csak fertőzést, gyulladást és ínybetegséget, de akár szájüregi rákot is okozhat.