Kilépés a tartalomba 
Mostanáig a szárazföldi nagytestű növényevő dinoszauruszok, más néven sauropodák fogazatáról mindössze azt sejthettük, hogy a hatalmas mennyiségű táplálékfogyasztás következtében fogaik igen komoly igénybevételnek voltak kitéve, így elég hamar elkoptak. Modern tudományos vizsgálatoknak köszönhetően most számos új információval gazdagodtunk.
Több amerikai egyetem együttes munkájának eredményeképp forradalmi tanulmány jelent meg két sauropoda dinoszaurusz, a Camarasaurus és a Diplodocus fogazatának feltételezett természetéről.
CT vizsgálatokkal, mikroszkopikus eljárásokkal most először sikerült pontosan meghatározni a fogkoronák méretét, a fogzománc vastagságát, a fogképződés idejét és gyakoriságát is. A legprecízebb adatokat a fogak szerkezetén belül vizsgált növekedési vonalak száma szolgáltatta, ebből kiolvashatóvá vált, hogy a Camarasaurus tízhavonta , míg a Diplodocus hathavonta cserélte le a felső állcsont előtt található, csőrszerű csontba kapaszkodó fogait.
A Camarasaurus nagyobb felületű fogakkal rendelkezett, s azokat ritkábban cserélte (62 naponta egyet), a Diplodocus azonban kisebb, keskenyebb fogait igen gyakran váltotta (35 naponta egyet). Úgy tűnik, az összes dinoszaurusz közül egyedül a sauropodák voltak képesek az ilyen gyors ütemű fogváltásra. Ennek hátterében óriási testméretük és nagy mennyiségű táplálékfogyasztásuk állhatott, ám a két említett faj eltérő táplálkozási szokása mégis differenciálta a fogak anatómiáját.