Kilépés a tartalomba 
Emlékezzünk csak vissza, gyermekkorunkban milyen sokat hallgattuk, hogy mi tesz jót és mi árt a fogainknak! Lehet, hogy ezek közül sokat mára elfelejtettünk és az is lehet, hogy nem kaptunk teljesen helytálló információkat annak idején. Lássuk, melyek a leggyakoribb, fogakat övező legendák… és persze, hogy mi a valóság.
Először is fontos leszögeznünk, a fogak alapvető funkciója a rágás, illetve fontos szerepet játszanak a beszédben, a szavak formálásában. Ezért is hangsúlyozzuk, a fogakat nem használhatjuk: fogóként, sörbontóként, ruhafogasként, jégtörőként, chipses zacskó felbontására, görcsök kibogozására, a villa ágainak kiegyenesítésére, fagyos ételek ropogtatására. Ezek a fogzománc sérüléséhez, törésekhez vezethetnek.
Helytelen fogmosás: van ilyen?
Igen, van. A kemény, durva sörtéjű fogkefékkel vagy a helytelen fogmosási technikával könnyen megsérthetjük és feltolhatjuk az ínyt a fogainkról. Próbáljunk puha sörtéjű, lehetőség szerint kis fejű fogkefét választani és figyeljünk arra is, hogy fogmosáskor ne nyomjuk túl erősen fogainkhoz. Három hónapnál tovább soha ne használjuk ugyanazt a fogkefét.
Ha elektromos fogkefe mellett döntenénk, válasszunk hagyományos forgófejeset vagy szónikus fogkefét, melyeket fogról fogra irányíthatunk.
A szájzuhanynak megvan a veszélye, hogy a vízsugárral visszatoljuk a baktériumokat az íny alá, melyek aztán máshol is okozhatnak problémát a szervezetben. Fontos leszögeznünk, hogy a szájzuhany nem képes eltávolítani a plakkot a fogakról, inkább csak kiegészítő tisztításnak jó, fogmosás után.
A fogkrém megválasztásánál érdemes fluoridtartalmú készítményt választani, ami megerősíti a fogzománcot és segít megelőzni a fogszuvasodást.
Legyünk óvatosak a fogmosás mozdulatainál is, gyengéden, körkörösen ne pedig oldalirányú mozdulatokkal mossunk fogat.
Fogselyemből válasszunk viaszosat, ami könnyedén becsúszik a fogaink közé, de ennél is fontosabb, hogy használjuk mindennap. Hogy miért ilyen fontos? Mert a fogak közötti területen a fogzománc nem olyan kemény, mint másutt, ezeken a területeken hamarabb kialakulhat fogszuvasodás. A fogközöket nem tudjuk fogkefével megtisztítani, legyen az bármilyen jó minőségű.
Cukor: barát vagy ellenség?
Valószínűleg az egyik legtöbbször hallott mondat gyermekkorunkban az volt, hogy „a cukor tönkreteszi a fogakat”. A cukorral egyébként semmi baj nincs, a kérdés csak az, hogy a cukor mennyi ideig marad a fogainkon. Ha sok időt hagyunk neki a szánkban, akkor az ott található baktériumok a cukor hatására savakat termelnek, melyek a zománcot megbontva fogszuvasodáshoz vezetnek. Ehetünk tehát nyugodtan édességet, csak mossunk utána egyből fogat! Ha erre nincs azonnal lehetőségünk, rágjunk egy rágógumit.
Néhány cukormentes rágógumi például xilitet tartalmaz, ami egy nagyszerű fogszuvasodást megelőző anyag. Amerikában már kísérleteznek vele, hogy a gumicukorba xilitet kevernek, ezzel óvva az édesszájúak egészségét. A szénsavas üdítőket érdemes egy pohár vízzel leöblíteni, a keserű csokoládé pedig nincs olyan rossz hatással a fogakra, mint a tejcsoki.
Fogfehérítés: most akkor jó vagy rossz?
Általánosságban elmondható, hogy a fizikai fehérítés nem, a kémiai fehérítés viszont roncsolhatja a fogzománcot. Ha mindenképp szükségét érezzük a fehérítésnek és a fogkrémek, fogporok, polírozók nem hozzák meg a kívánt hatást, akkor menjünk inkább fogorvoshoz, ahol profi eszközökkel, a zománc védelmét szem előtt tartva végzik el a kezelést.
Vannak természetesen olyan esetek (pl. gyökérkezelés miatt elsárgult fog), amikor muszáj a kémiai fehérítés mellett dönteni, egyéb esetben jobb, ha tartózkodunk az erősebb szereket (pl. hidrogén-peroxidot) alkalmazó kémiai eljárásoktól.
Fogfehérítés után olykor megváltozik az íny és a fogak érzékenysége, ám ez egy rövid idő után elmúlik.