Kilépés a tartalomba 
Azt a legtöbb szülő észrevehette már, hogy a gyermek egészen kicsi korától folyamatosan másolja, utánozza a felnőtteket, így tudattalanul is átadhatunk bizonyos magatartásformákat, érzelmeket. Egy Madridban készített tanulmány most bebizonyította, pont ennek az emocionális kapcsolatnak köszönhető, hogy nagyon rövid idő alatt „megtaníthatjuk” gyermekeinknek a fogorvostól való félelmet is.
Korábbi vizsgálatok igazoltak már egyfajta összefüggést a gyermekek és szüleik félelemszintje között, ám ezúttal arra is sikerült fényt deríteni, hogy egészen más szerepet tölt be a folyamatban az édesanya és az édesapa.
A madridi Rey Juan Carlos Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője, América Lara Sacido szerint amellett, hogy igazolták az érzelmi kapcsolatot mindkét szülő részéről, azt is alátámasztották, hogy az apa jóval fontosabb szerephez jut, ha a rendelői stresszről van szó.
Az International Journal of Pediatric Dentistry c. gyermekfogászati szaklapban publikált tanulmányhoz 183, 7-12 éves kor közötti gyermeket és szüleiket vizsgálták. Megfigyeléseik eredményeként igazolható, hogy minél intenzívebb a fogászati félelem az egyik családtagban, annál erősebb lesz a rémület a család többi tagjában is.
Az édesapa speciális, közvetítői szerephez jut a folyamatban, mert ő segít a gyermeknek értelmezni az édesanya viselkedését – a vizsgálat szerint a kicsi az ő érzelmi reakcióira figyel, ezekből olvas, amikor egy fogorvosi rendelőben a helyzet veszélyességének megítélése a kérdés. Ha tehát az anya ideges, az apa pedig ezt érzelmileg rosszul, bizonytalanul kezeli, akkor a gyermek is kockázatosnak véli a szituációt és ő is szorongóvá válik.
Következésképp tehát az anya negatív érzelmei enyhítve vagy felerősítve érkezhetnek a gyermekhez, attól függően, hogy az apa hogyan viselkedik.
Hogyan segíthetünk gyermekeinknek?
Megismerve a szülők és gyermekeik közötti érzelmi kapcsolatot, a legfontosabb az lenne, ha az édesanyák, de főképp az édesapák is komolyan dolgoznának rajta, hogy leküzdjék fogászati félelmeiket, s rendszeres vendégnek számítsanak a rendelőben.
Ha a család közösen látogat el a fogorvoshoz és a szülők nyugodtak tudnak maradni, akkor a gyermek is higgadt, kiegyensúlyozott lesz. Amikor tehát az a cél, hogy csemeténk önszántából, nyugodtan látogasson el a fogorvoshoz minden félévben, akkor elengedhetetlen, hogy pozitív érzelmi töltettel álljunk a helyzethez, így gyermekünk is magabiztosan fog viselkedni.