Az egyik legveszélyesebb ragadozóként tartják számon a cápákat, épp ezért hírnevük sem túl fényes az emberek körében. Azoknak viszont, akik tisztelik vagy szeretik ezt az érdekes tengeri élőlényt, most újabb okuk lehet a cápák csodálatára: egy nemrég végzett tudományos kutatás során kiderült, a cápák foga fluoridot tartalmaz, ami a fogszuvasodás megelőzésére használt fogkrémek és szájápolási termékek legfőbb összetevője. Ezek után nem csoda, hogy az állat foga szó szerint képtelen elromlani.
A cápa fogainak felszíne és formája ragadozó életmódjukhoz igazodik; a legtöbb faj hegyes, recés élű, több sorban elhelyezkedő fogazatával könnyedén tépi szét vagy harapja meg áldozatát. Ha ez nem lenne elég, a Journal of Structural Biology nevű szaklapban közölt tanulmány most azt is alátámasztotta, ezek a fogak nem csak, hogy életveszélyesek, de bizony képtelenek elromlani is.
Míg az ember és a legtöbb emlősállat foga hidroxiapatitet tartalmaz, ami egyébként a csontban is megtalálható, addig a cápa foga az ásványok közé sorolt fluorapatitból épül fel. Ami a cápának adottság, azt mi mesterségesen próbáljuk meg bevinni a szervezetünkbe: ha fluoridtartalmú fogkrémmel mosunk fogat, a zománcréteg kevesebb, mint 1 százalékában a hidroxid fluoridra cserélődik, ezáltal ellenállóbbá válik a szuvasodással szemben. Mivel azonban a cápák foga nem 1, hanem 100 százalékban tartalmaz fluoridot, nem nehéz megértenünk, miért olyan strapabíró.
A vizsgálat a röviduszonyú makó és a tigriscápa fogazatát vizsgálta, azért pont ezekét, mert a két faj teljesen másképp csap le áldozatára: a makó széttépi, míg a tigriscápa harapja a táplálékot. Az életmódbeli különbségek ellenére kiderült, mindkét cápa fogazata ugyanazokból a kémiai és kristályos összetevőkből épül fel.
Ugyanúgy, mint az embernél, a cápa fogában is találunk egy puhább, belső részt, a dentint, a különbség csak az, hogy az állaté több fehérjét tartalmaz, így rugalmasabb is. Meglepő, de azt is sikerült kideríteni, hogy a ragadozó foga semmivel sem keményebb, mint a miénk, ami azért is olyan érdekes, mert a fluorapatit eleve keményebb, mint hidroxiapatit, ezért joggal feltételezhetnénk, hogy a cápa fogának szilárdabbnak kell lennie. Úgy tűnik, nekünk azért van szerencsénk, mert bár gyengébb összetevőből épül fel a fogazatunk, mégis a zománc speciális kristályszerkezete és fehérjemátrixa erőssé teszi.
Hogy miért lett a cápáknak ilyen ellenálló fogazatuk? Valószínűleg azért, mert a víz mélyén élnek. A fluoridapatit kevésbé oldódik a vízben, mint a hidroxiapatit, így az tartósabb és jobban ellenáll a baktériumoknak a tenger vagy óceán mélyén.
A cápáknak egyébként nem csak fogaik szerkezete miatt van akkora szerencséjük; életük során néhányszor arra is képesek, hogy újranövesszék a fogaikat. A fog cseréjére ilyenkor nem a szuvasodás miatt van szükség, hanem mert az valamilyen rosszul sikerült harapás vagy erőhatás következtében megsérült.