Kilépés a tartalomba 
A droghasználók gyakrabban szenvednek fogszuvasodástól és ínybetegségtől, mint a lakosság többi része, ráadásul kevésbé hajlandóak fogászati ellátást igénybe venni – derül ki egy 28 nemzetközi kutatást összevető ausztrál elemzésből.
Az Addiction szakmai folyóiratban publikált tanulmány szerint a fogorvosoknak fel kell készülniük, hogy szerhasználó érkezhet a rendelőjükbe – egy 2013-as felmérés szerint világszerte minden huszadik, 15 és 64 év közötti ember használt valamilyen drogot az adott évben, 10 százalékuk pedig már függőnek minősíthető.
A pszichoaktív drogok szájüregre gyakorolt hatása nagyban függ a szer típusától. A kannabisz (marihuána) például súlyos szájszárazságot okozhat, ami megnöveli a fogszuvasodás kialakulásának esélyét és fokozza a rosszindulatú szájüregi daganatok kockázatát.
Az amfetamint használók körében gyakori a fogak kopottsága, melyet a fogszorítás, fogcsikorgatás (bruxizmus) idéz elő, de a súlyos szájszárazság és a progresszív fogszuvasodás sem ritka. Általánosságban rossz szájüregi státusz jellemző a betegekre.
Kokainhasználat következtében a gyakori fogcsikorgatás fogágybetegséget idéz elő, ha pedig az ínyre és a fogakra kenve viszik be az anyagot, akkor a fogak kémiai erózió útján károsodnak. Az opioid szerek szintén hozzájárulnak az előrehaladott fogszuvasodáshoz és fogágybetegséghez.
Ráadásul sok függő beteg egyszerre többféle drogot is használ, felerősítve azok hatását. Az önmagában egyébként is káros alkoholfogyasztás és a dohányzás például nagyon jellemző a szerhasználókra.
Mindemellett az életmód sem támogatja az egészséges szájüreg fenntartását, a legtöbb szerhasználó ugyanis alultáplált, magas cukortartalmú étrendet követ, rossz a szájhigiéniája és nem részesül rendszeres fogorvosi ellátásban. Ráadásul a fogorvosi kezelések sem egyszerűek, hiszen a szerhasználók jóval toleránsabbak a fájdalomcsillapítókra és érzéstelenítőkre.
Sajnos a rossz szájüregi egészség jelentős következményekkel bír a szervezet általános egészségi állapotára és az életminőségre is. A fogazat rossz állapota és a kellemetlen lehelet csökkentik az önbizalmat, míg a szervezetben lévő krónikus gyulladás és a baktériumok elszaporodása megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés, a cukorbetegség és a légzőszervi betegségek kockázatát is.
A kutatók arra bátorítják a fogorvosokat, hogy pácienseik közül próbálják meg kiszűrni a szerhasználókat, felfigyelve az olyan gyanús jelekre, mint az életkorra nem jellemző súlyos fog- és ínybetegségek jelenléte. Amennyiben gyanúlyuk támad, ajánljanak orvosi segítséget a betegeknek.
Amennyiben szerhasználó érkezik a fogorvosi rendelőbe, a szakorvosnak olyankor érdemes elvégeznie a kezelést, amikor a beteg épp „tiszta”, együttműködő és jobban reagál a fájdalomcsillapító szerekre.
Ugyanakkor a folyamatnak fordítva is működnie kell, tehát ha egy szakorvos vagy háziorvos szerhasználót kezel, győződjön meg a szájüreg egészségi állapotáról és ha szükséges, irányítsa tovább a beteget fogászati kezelésre. A cukros ételek kerülését minden esetben érdemes javasolni a szerhasználóknak.
Az általános lakosság adataihoz képest nem csak a droghasználók, hanem a mentális betegségben szenvedők, az étkezési zavarokkal küzdők és az alkoholisták is hajlamosabbak a szájüregi betegségekre, így a fogszuvasodásra és ínybetegségekre.