Kilépés a tartalomba 
Ausztráliában nemrégiben felmérés segítségével vizsgálták, hogy az egyes egészségre ártalmas élelmiszerekre kivetett adók illetve az egészséges élelmiszerek fogyasztásának állami támogatása miként befolyásolja a megbetegedések számát és a halálozási rátát. A cukros, sós, zsíros ételekre kivetett adók nem csak az emberek egészségét hivatottak megőrizni, de az állam egészségügyi kiadásait is jelentősen csökkentik.
A nyugati életmódban bizonyos megbetegedések (pl. elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, fogszuvasodás) kialakulása a kiegyensúlyozatlan táplálkozásnak, ezen belül is a cukor, a só és a zsírok túlzott mértékű fogyasztásának köszönhető.
Hogy megfékezzék ezen betegségek tovább terjedését, sok országban, köztük hazánkban is az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adók segítségével igyekeznek visszaszorítani az érintett fogyasztási cikkek megvásárlását. Egyes országokban, így Ausztráliában is az állam külön támogatást nyújt az egészséges élelmiszerek, például zöldségek és gyümölcsök fogyasztásához.
Jóllehet ezen intézkedések költséghatékonyságát és az egészségtelen élelmiszerek által kiváltott megbetegedések számának változását eddig inkább csak megbecsülni lehetett.
Egy friss tanulmányban a Melbourne Egyetem munkatársai éppen az élelmiszerekre kivetett adók és támogatások hatását vizsgálták 22 millió ausztrál lakoson, 2010-es adatokat elemezve.
Az eredmények szerint az összes élelmiszertípusra kivetett közteher közül a cukros élelmiszereket sújtó adó hozta a legnagyobb változást. A szakértők számításai szerint a „cukoradó” évente 270 ezer egészségkárosodással korrigált életévet (DALY) menthet meg.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által bevezetett, kombinált DALY mutató a károsodott egészségi állapotban leélt életévek és a korai halálozás miatt elveszített potenciális életévek mutatója.
Ez a szám a 2010-ben élő ausztrál lakosok tekintetében azt jelenti, hogy évente 100 lakosként 1,2 plusz egészséges életév nyerhető az édességek fogyasztásának csökkenésével. Ez a szám annyira jelentős, hogy eddig semmilyen egyéb egészségvédő intézkedés nem tudott ilyen eredményt hozni – mondják a kutatók.
A sós élelmiszereket sújtó adó DALY mutatója 130 ezer, a telített zsírsavaké 97 000, míg a cukorral édesített italok adója 12 ezer.
A zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának állami támogatásának hatását nehezen tudják ilyen formán meghatározni, bár a kutatók azt feltételezik, hogy mind a DALY mutatóra mind pedig az állam egészségügyi kiadásaira jó hatással van az intézkedés.
Jelen tanulmány is bizonyítékul szolgál rá, hogy az állam által élelmiszerekre kivetett adók és szabályozások pozitívan befolyásolják az egészségtelen és egészséges ételek fogyasztási arányát.