Kilépés a tartalomba 
A dohányzás jelentősen befolyásolja a szájüreg baktériumösszetételét (mikrobiom), megnövelve a fogszuvasodás kialakulásának esélyét és megváltoztatva a toxinok lebontásának képességét – állítja egy friss, az International Society for Microbial Ecology (ISME) hasábjain publikált tanulmány.
A dohányzás az egyes számú megelőzhető halálok az Egyesült Államokban, az összes haláleset 20 százalékáért, évente 480 000 halálozásért felelős. Csak az USA-ban több mint 16 millió ember él valamilyen dohányzáshoz kapcsolódó betegséggel, derül ki a központi statisztikákból.
2014-ben a 18 éven felüli amerikaiak 16,8 százaléka dohányzott, ami kb. 40 millió felnőttet jelent, míg Magyarországon 2008-ban ennek az értéknek több mint a dupláját (!) regisztrálták – a magyar felnőttek 36%-a dohányzik, az EU-n belül pedig ekkor Magyarország vezette a tüdőrák halandósági listát.
A szájüregi rákos megbetegedésekben Magyarország világelső helyen áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. Felmérések szerint a szájüregi rákos megbetegedések több mint 75 százaléka összefüggésben van a dohányzással, eddig azonban tisztázatlan volt, hogy vajon milyen változások mennek végbe a szájüreg baktériumállományában, ami a daganatos betegség kialakulásához vezet.
A New York Egyetem és a Laura and Isaac Perlmutter Cancer Center rákkutatási központ munkatársai precíz genetikai tesztek segítségével próbáltak fényt deríteni a dohányzás szájüregi baktériumokra gyakorolt hatásáról.
A csapat összesen 1204 amerikai felnőttől vett mintát elemeztek. Minden résztvevő 50 év fölötti volt, közülük 112-en aktív dohányosok, 521 főnél nem volt erre vonatkozó adat. 571 résztvevő korábban leszokott a dohányzásról, 17 százalékuk az elmúlt 10 évben.
Genetikai tesztek és statisztikai adatok együttesét használva a kutatók többezer, az önkéntesek szájüregében élő baktériumot vizsgáltak.
Az eredmények szerint a dohányosok baktériumállománya jelentősen eltérő volt azokhoz képest, akik sohasem dohányoztak. A dohányosok szájüregében 150 baktériumfaj szintje kimagaslóan magasabb volt, míg 70 fajé sokkal alacsonyabb.
Míg a dohányosok szájüregében 4,6 %-ot tettek ki a proteobaktériumok, addig a nemdohányzók szájüregében ez az érték elérte a 11,7%-ot. A proteobaktréiumok többek között a toxikus kémiai anyagok lebontásában vesznek részt, melyek például dohányzás közben jutnak a szájüregbe.
Ráadásul a fogszuvasodást okozó Streptococcus fajból is 10%-kal mértek magasabb értéket a dohányosoknál, mint a nemdohányzó társaiknál.
Azok esetében, akik korábban dohányoztak, ám mára leszoktak, úgy tűnik, a baktériumállomány szépen visszaállt a korábbi állapotokra. Azoknál az önkénteseknél, akik 10 évnél régebb óta szoktak le, ugyanaz a mikrobiális egyensúly figyelhető meg, mint a nemdohányzóknál.
Jiyoung Ahn PhD epidemiológus, a kutatás vezetője így foglalta össze eredményeiket:
„További vizsgálatokra lesz szükségünk, hogy bebizonyítsuk, ezek a változások meggyengítik a szervezet kémiai anyagokkal szembeni védelmi mechanizmusait illetve más betegségek kialakulását eredményezik a szájüregben, a tüdőben vagy az emésztőrendszerben.”
Brandilyn Peters PhD, a vizsgálat társkutatója arra is rávilágít, hogy eredményeik nem tisztázzák azt sem, hogy a korábbi dohányosok szájüregi baktériumállománya miként áll vissza a normál egyensúlyra, miután leszoktak a dohányzásról.
A szerzők további kutatások elvégzését tervezik, hogy pontosan meghatározhassák a szájüreg baktériumállományának regenerálódási idejét.
Tisztázást vár továbbá az a kérdés is, hogy mik pontosan a dohányzás okozta biológiai változások, s azok hogyan hatnak a rákos megbetegedések kialakulására a szájüregben vagy épp a szervezet egyéb területein.