Sajnos fogaink elvesztése mindennapos jelenség, nem véletlen, hogy a középkorú lakosság tetemes hányada már szinte minden fogát elveszítette – s mindez nem csak Magyarországra, hanem más, fejlett országokra is igaz. Ezzel szemben egyes élőlények, például a cápa képes rá, hogy elvesztett fogai helyére újakat növesszen. Az elképesztő folyamat megértése közelebb vihet minket ahhoz, hogy egy nap emberként is újranöveszthessük a fogainkat.
A cápák közel 3 000 pengeéles foggal rendelkeznek, melyek több sorba rendeződve ülnek, így a ragadozó áldozatának szinte semmi esélye. Ellentétben az emberi fogazattal, a cápák fogai az ínybe, nem pedig az állkapocsba rögzülnek.
Az már régóta ismeretes, hogy a cápák folyamatosan képesek újranöveszteni fogaikat, s erre nagy szükségük is van, hiszen életük során kb. 30 000 fogukat veszítik el – mindez pótlás híján veszélyeztetné ragadozó képességüket, így életben maradásukat is.
A cápafogak újranövesztése ráadásul egyáltalán nem hosszú folyamat, néhány nap vagy hónap és már elő is bújt az új fog.
Hiába lenyűgöző a jelenség nekünk, embereknek, a cápafog újranövesztése mögött húzódó pontos biológiai folyamatok eddig tisztázatlanok voltak.
Dr. Gareth Fraser, az angol Sheffield-i Egyetem dolgozója és kollégái azonban képesek voltak beazonosítani azt a génhálózatot, ami a cápafogak újranövesztéséért felelős.
Mivel az emberek ugyanezekkel a génekkel rendelkeznek, a csapat szerint felfedezésük új fogpótló folyamatok kidolgozását segítheti elő – olvasható a Developmental Biology szaklap hasábjain.
Dr. Fraser és csapata macskacápa embriókat vizsgálva került közelebb a cápafog korai formálódása közben lejátszódó génexpresszióhoz.
A kutatók több olyan gén expressziós mintázatát is azonosította, melyek hozzájárulnak a macskacápák foglemezének formálódásához.
Úgy tűnik, a cápák esetében a foglemez nem csak a fogak fejlődéséért felelős, hanem a folyamatos fogregenerációért is.
Érdekes módon az embereknél is megtalálhatók a foglemezt formáló gének; ezek a sejtek felelősek a tejfogak majd a maradófogak formálódásáért.
Sajnos azonban, amikor egy ember maradófogai teljesen kifejlődnek, a foglemez elvész.
Jelen felfedezések azonban megcsillantják a reményt, hogy egy nap talán lehetőségünk lesz az emberi fogak újraformálására is.
Dr. Fraser szerint erre minden esélyünk megvan, hiszen ugyanazokon a géneken és ugyanazokon a regeneratív programon osztozunk a cápákkal.
„Az elgondolás egyáltalán nem túlzó, hiszen kihasználhatjuk és újragondolhatjuk azokat a dolgokat, melyeket a természet adott” – teszi hozzá a szakértő.
„Felnőttkorban egy bizonyos ponton elveszítjük ezeket a sejteket, egyszerűen lebomlanak. A lehetőség azonban adott, hogy jövőbeli fogászati terápiák során újraaktivizáltjuk őket.”
Dr. Fraser és kollégái azt gondolják, hogy a cápák 450 millió éve őrzik a fogformálódásért felelős géneket, s ezek a gének felelősek minden gerinces élőlény – többek között az ember – fogainak fejlődéséért is.
A cápáknál ezek a fogképző gének valószínűleg az évezredek során fejlődtek ki, hogy az állat pótolni tudja az elvesztett fogait, hiszen nélkülük igen rossz vadász lenne.
Sajnos az embereknél ez a fogképző gén idővel kikopott.
Az embereknél a fogveszteség legfőbb oka a kezeletlen fogszuvasodás illetve az ínybetegség, míg a cápa annyira gyakran veszíti el fogait, hogy a szuvasodásnak ideje sincs kialakulni, ráadásul a vízi ragadozók fogainak szerkezete jóval erősebb, mint nekünk, embereknek.