Jóllehet, ma már egyre nagyobb publicitást kap a téma, a fogászat és az általános egészségi állapotunk közötti összefüggések mégsem eléggé tisztázottak sem az orvosokban, sem pedig a páciensekben. A probléma megoldására egyedülálló együttműködési program jött létre Amerikában, melynek célja, hogy a két egészségügyi terület dolgozói átfogóbban tekintsenek a hozzájuk érkező betegek ellátására.
Az Északkeleti Egyetem Betegápolási Tanszéke és a Harvard Egyetem Fogorvostudományi Kara 1,2 millió dollárból megvalósuló hároméves szakmaközi programban vesz részt az elkövetkező években.
A diákok közös gyakorlati oktatásban részesülnek, melynek részeként a Harvard Egyetem klinikáján kisebbségi, orvosi ellátásban ritkán részesülő-, illetve idős páciensek gondozásával foglalkozhatnak.
Az új egészségügyi modell részeként azoknak a betegeknek, akik rutin fogászati ellátás miatt érkeznek a Klinikára, lehetőségük van részt venni egy általános egészségügyi szűrésen is.
Ha az ápoló szükségesnek érzi, a pácienst tovább küldheti az általános orvoshoz egyéb kivizsgálások elvégzése érdekében.
A program kezdeményezői szerint a csapatmunka elengedhetetlen a jobb ellátás kialakításához és továbbfejlesztéséhez.
Az ápolók és a fogászati tanulók megismerik egymás szakterületét, közös problémamegoldásban és betegkoordinációban vesznek részt így szakmailag jóval átfogóbb ismeretekhez jutnak.
„Interakcióik révén a tanulók átfogó és holisztikus módon tapasztalják meg a szájüregi- és általános egészség közötti kapcsolatot” – mondja Dr. Maria Dolce, a Betegápolási Tanszék professzora.
A szájüregi panaszok számos betegséggel vannak összefüggésben – a szív- és érrendszeri megbetegedések, bizonyos daganatos betegségek, a cukorbetegség, a tüdőgyulladás, a terhességi mérgezés vagy a koraszülés már bizonyítottan ide tartoznak.
Dolce professzor és munkatársa, a Harvard Egyetemen dolgozó Dr. John Da Silva közösen értékelik a program eredményességét, majd a jövőben olyan keretrendszert dolgoznak ki, melyet más betegápolási és fogászati iskolák is felhasználhatnak.
„Egészségügyi szakembereink képzése nagyon differenciált – az ápolók, orvosok, gyógyszerészek és fogorvosok egymástól elkülönítve tanulnak. Megfelelő oktatással az egészségügyi szakemberek, különösen a nem-fogászati területen dolgozók végre megfelelő hangsúlyt fektethetnek a szájüreg egészségére, mint az általános egészség és jólét meghatározó elemére” – foglalta össze gondolatait Dolce professzor.