Kilépés a tartalomba 
A nyál egyik legfőbb összetevője, a mucin nevű fehérje aktívan közreműködik a fogszuvasodást okozó Streptococcus mutans baktérium elleni védekezésben, adja hírül az Alkalmazott és Környezeti Mikrobiológia (Applied and Environmental Microbiology) nevű szaklap. A tanulmányt végző szakemberek szerint ez a velünk született védelem sokkal jobb módja lehet a fogszuvasodás elleni küzdelemnek, mint az olyan külső (exogén) módszerek, mint a tömőanyagok vagy a fluoridos kezelés.
A Harvard Egyetem által végzett tanulmány vezető munkatársa, Erica Shpiro Frenkel szerint a fogszuvasodásért felelős S. mutans baktérium az önmaga által termelt ragadós polimerek révén tapad a fogzománchoz, biofilmet (plakkot) létrehozva. A baktérium táplálkozása közben olyan organikus savakat termel, melyek meggyengítik a fogzománcot, közvetlenül előidézve a fogszuvasodás kialakulását.
„A nyálban található mucin nevű fehérje S. mutans baktériumra és biofilm képződésre gyakorolt hatását vizsgáltuk, mert ez két kulcsfontosságú mozzanat a fogszuvasodás kialakulásában” – mondja Frenkel.
„Megállapítottuk, hogy 24 óra elteltével a mucinok nem változtatják meg az S. mutans szaporodási képességét és nincsen baktériumölő hatásuk sem. Ehelyett azonban limitálják a biofilm képződést, mert meggátolják az említett baktérium fogzománchoz való tapadását. Ez azért is különösen jelentős tény, mert az S. mutans csak akkor képes fogszuvasodást okozni, ha odatapadt a fogfelszínre.”
A vizsgálat vezetője azt is hozzátette, hogy a szájüregi mikrobiom fenntarthatóbb, ha az abban természetes módon előforduló fajokat nem pusztítjuk el. „Ideális megoldásként egyszerűen gyengítenünk kell a bakteriális fertőzöttséget.”
A jelen kutatás előzményeként olyan korábbi laboratóriumi tanulmányok szolgáltak, melyek megállapították, hogy más mucinok, például sertéseknél a gyomorban található mucinok kiválóan védekeznek a tüdő patogénekkel szemben. Ebből kiindulva azt feltételezték a kutatók, hogy a nyálban található mucinoknak szintén védekező szerepük van, ezt azonban be kellett bizonyítaniuk.
„A mucintermelés zavarai összefüggésben lehetnek az asztma, a cisztás fibrózis vagy a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásával” – mondja Frenkel. „Egyre több tudományos bizonyítékunk van arra, hogy a mucinok nem csak a nyálkahártya alkotóelemei, hanem hogy aktív szerepet játszanak a patogének elleni küzdelemben és segítenek az egészséges mikrobiológiai környezet fenntartásában.
Ezeket az új ötleteket szeretnék a fogszuvasodás vizsgálatában is alkalmazni, hiszen ez a betegségmodell globális egészségügyi problémát jelent. Témaként azért választottuk a nyálban található mucinok és a S. mutans baktérium interakcióját, mert ez az elsődleges fogszuvasodást okozó baktérium a szájüregben.”