Kilépés a tartalomba 
Vajon miért történhet meg, hogy valaki, aki folyamatosan odafigyel a szájhigiéniájára, mindennap fogat mos és lelkesen tisztítja a fogközeit, mégis fogszuvasodástól szenved, míg más, aki félvállról veszi a szájápolást nem rendelkezik egyetlen lyukas foggal sem? Ami közös bennük, hogy ugyanúgy baktériumok élnek mindkettejük szájüregében, amiben viszont különböznek, az a fogzománcuk genetikai felépítése – utóbbi nagyobb befolyással lehet fogaink egészségére, mint azt eddig gondoltuk.
A Zürich Egyetem kutatócsoportja nemrégiben egy olyan génkomplexet azonosított, ami a fogzománc formálódásáért felelős. Az egyetem fogorvosi-, és molekuláris biológia tanszékének munkatársai egereken olyan fogzománc fehérje mutációkkal kísérleteztek, melyek részt vesznek a Wnt jelátvitel folyamatában.
A Wnt jelátvitel számos szervben fejlődési eseményeket és sejtes funkciókat szabályoz. Ennek a jelátvitelnek köszönhetően mind az emberi mind pedig az állati sejtek képesek reagálni a külső jelekre, meghatározott géneket aktiválva a sejtmagban. A Wnt jelátvitel kulcsfontosságú az embrionális fejlődésben, de a daganatos betegségekben és a fizikai rendellenességek kialakulásában is.
„Minden olyan egér, ami mutáns fehérjével rendelkezett, fogzománc rendellenességet produkált” – magyarázza Pierfrancesco Pagella, a tanulmány egyik vezető szerzője. „Ennélfogva bebizonyíthattuk, hogy direkt kapcsolat van ezen fehérjék genetikai mutációi és a fogzománc fejlődési rendellenességei között.”
Ez a genetikai felfedezés óriási előrelépést jelent a fogzománc fejlődéséről eddig megszerzett tudásunkban.
A kutatócsoport a világon elsőként tanulmányozta a fogzománc rendellenességeit modern genetikai, molekuláris és biokémiai módszerek segítségével.
„Felfedeztük, hogy három fehérje, ami részt vesz a Wnt jelátvitelben nem csak bizonyos megbetegedések kialakulásában érintettek, hanem a szövetek magas fejlettségű kvalitatív formálódásában is” – mondja Claudio Cantú, a molekuláris biológusok kutatócsoportjának tagja.
„Ha a jelátvitel nem működik megfelelően, a fogzománc szerkezete megváltozhat.”
A fogzománc keménysége és összetétele hatással lehet a fogszuvasodás kialakulására. „Felfedtük, hogy a fogszuvasodás nem csak a baktériumokhoz köthető, hanem a fog ellenállóképességéhez is” – foglalja össze eredményeiket Thimios Mitsaidis, az egyetem fogászati tanszékének munkatársa.
A baktériumok és más toxikus termékek könnyedén behatolhatnak egy kevésbé stabil szerkezetű fogzománcba, ami szuvas léziók kialakulásához vezethet, még megfelelő szájhigiénia mellett is.
A fogzománc molekuláris-biológiai fejlődési kapcsolatainak és a mutációk hatásának megértése új lehetőségeket tár fel a fogszuvasodás megelőzésében.
„Azok az új termékek, melyek a fogszuvasodás folyamatát defektív fogzománc mellett is képesek megakadályozni, lehetővé teszik, hogy jelentős mértékben javítsunk az emberek szájüregi egészségén” – teszi hozzá Mitsaidis.