Kilépés a tartalomba 
A legtöbb esetben a jogszabályi kötelezettség hiányára hivatkozva nem adtak béremelést a munkáltatók egyes egészségügyi szakdolgozóknak az alapellátásban – erről számolt be a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke csütörtöki évértékelő sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Balogh Zoltán közölte: jelentős változást jelenthetne az alapellátásban dolgozó mintegy 20 ezer szakdolgozó számára az alapellátás alapfinanszírozásának novembertől érvényes 14 százalékos emelése, ha ezt az emelt összeget célzottan a dolgozók bérére fordítanák. Ezek a garanciális elemek viszont jogszabályi szinten nem jelentek meg, így a munkáltatókra volt bízva, hogy a béremelésre szánt összeget megkapják-e a dolgozók.
A MESZK és Magyar Védőnők Egyesülete felmérést végzett a kamara honlapján az alapellátásban történt béremelés megvalósulásáról. December 1. és 16. között a kérdésekre 2114-en válaszoltak. A védőnők 27 százaléka, a háziorvosi szolgálatokban dolgozók csaknem 10 százaléka, a területi ellátási kötelezettségű fogorvosi praxisban dolgozók több mint 5 százaléka töltötte ki a kérdőívet.
A felmérés eredménye szerint a szakdolgozók 93 százaléka értesült az alapellátás megemelt finanszírozásáról. A megkérdezettek 96 százaléka viszont arról számolt be, hogy a munkaszerződésüket, a kinevezési okmányukat nem módosították a havi jövedelem változása tekintetében. A kérdőívet kitöltő szakdolgozók 36 százaléka 6-10 százalékos emelést kapott, 25 százalékuk 11-15 százalékot, 17 százalékuk kevesebb mint 5 százalékot. Sok szakdolgozó viszont azt válaszolta, hogy a novemberi emelés ellenére nem kapott több pénzt.
A felmérésben a munkáltatók indoklására is rákérdeztek. Kiderült, hogy az esetek háromnegyedében a munkáltató nem is indokolta a béremelés elmaradását. A leggyakoribb indok a jogszabályi rendelkezések hiánya volt, illetve azt mondták, hogy „nem kötelező bérre fordítani az emelt finanszírozást”.
Balogh Zoltán szerint ez is azt igazolja, hogy a béremelésre szánt összeget és egyéb támogatásokat címkézni kellene, hogy a munkáltatónak kötelessége legyen a béremelésre szánt összeget a dolgozókra fordítani.
A szakdolgozók hiányolják továbbá azt az egységes ágazati bértáblát, amelyben rögzítené, mekkora az az összeg, amelyet például egy alapellátásban dolgozó diplomás védőnőnek minimum meg kell kapnia. Jelenleg ugyanis több bértáblát is alkalmaznak az egészségügyben, így azonos végzettségű dolgozók bére jelentős eltérhet, annak függvényében, hogy az iskola-egészségügyben vagy egy védőnői szolgálatnál dolgoznak.
Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke elmondta, a különböző bértáblák alkalmazása miatt olyan eset is van, hogy egy OKJ-s végzettségű védőnő többet keres, mint az, akinek diplomája van.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár csütörtökön egy más témában tartott sajtótájékoztatón kitért arra: olyan jelzéseket kapott, hogy az alapellátás finanszírozásának emelése sok területen nem jelent meg a védőnők finanszírozásában. Az államtitkár ezt komoly problémának nevezte, és kiemelte, hogy már dolgoznak a korrekción.
Forrás: MTI