Lehet-e a dohányzástól fogszuvasodásunk?

Ha a szájüreg és a fogak egészségéről van szó, a dohányzás semmiképp nem mondható ártalmatlannak. Nem csak fogaink esztétikáján ront azáltal, hogy elszürkíti, elsárgítja azokat, de számos szájüregi betegség kialakulásáért felelős. Azt azonban, hogy közvetlen összefüggés van a dohányzás és a fogszuvasodás kialakulása között, máig nem sikerült egyértelműen eldönteni.

Volt idő, amikor úgy tartották, a dohányzás képes megakadályozni a fogszuvasodás kialakulását, hiszen a dohányfüst olyan alkotóelemeket is tartalmaz, melyeknek fogszuvasodás-gátló hatást tulajdonítottak. Ma már ehhez hasonló elmélettel ritkán találkozunk, de arról még mindig nem találunk egyöntetű álláspontot, hogy a dohányzás közvetlenül okozhat-e fogszuvasodást.

Természetesen megannyi tanulmány és kutatási anyag célozta meg a válaszadást, változatos, olykor egybecsengő eredményekkel. Azt ugyan egyszer sem sikerült biztosan megállapítani, hogy miért, de úgy tűnik, a dohányosoknál valóban többször alakul ki fogszuvasodás, mint a nemdohányzóknál.

Az Amerikai Egészségügyi Intézet szakemberei által végzett 2007-es tanulmány álláspontja szerint sem a környezeti füst (tehát a passzív dohányzás során belélegzett füst) sem pedig a dohányzás nem okolható egyértelműen a fogszuvasodás kialakulásáért. Egy 2006-os, szintén amerikai szakemberek által vezetett felmérésbe összesen kettőszáz, 19 és 62 év közötti nőt vontak be, akik egykor vagy jelenleg is dohányoznak. A vizsgálat álláspontja szerint bár nem tudni, hogy mi lehet az oka, a dohányosok jóval több szuvas foggal rendelkeznek.

[box type=”info” style=”rounded”]Tudta? A dohányzás nem csak a fogkőképződését és ínybetegségek kialakulásáért felelős, de rontja a beültetett fogászati implantátumok gyógyulási esélyeit, sőt a szájüregi rák egyik legfőbb okozója is ez a káros szenvedély.[/box]

Hasonló következtetésre jutott a Cseh Köztársaság egészségügyi szakemberei által levezényelt 2012-es megfigyelés is – a mért adatok alapján elmondható, hogy a dohányosok körében gyakoribb a fogszuvasodás jelenléte, mint a nem dohányzóknál. Felvetésük szerint ennek hátterében nem csak szociális és környezeti tényezők állhatnak, de az is, hogy a dohányfüst befolyásolja a nyál összetételét, így csökkentve annak fogszuvasodást gátló hatását.

Ezzel az állásponttal harmonizál a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat honlapján olvasható tájékoztató is: a dohányzás negatívan befolyásolja a nyál normál áramlását, így az nem tudja hatékonyan megtisztítani a fogakat a baktériumoktól, melyek így nyugodtan végezhetik a munkájukat – megbontva a fogzománcot fogszuvasodást okoznak.

Legyen a felsorolt okok bármelyike felelős a fogak romlásáért, ha figyelembe vesszük, hogy milyen sok szájüregi és egészségi probléma kialakulásáért okolható a dohányzás, akkor nem is lehet kérdés, hogy érdemes-e káros szenvedélyünkkel kárt okozni önmagunknak.