hirdetés (X)

Közelebb kerültünk a fogágybetegség pontos megértéséhez

2014-12-28T15:22:06+00:00 2014. december 29.|Fogászati hírek, Szakmai hírek|

Nemrégiben a modern biológia egyik legjelentősebb felfedezésévé lépett elő a tény, hogy az emberi test tízszer több bakteriális sejtet tartalmaz, mint amennyi emberi sejtet. Ezen baktériumok jelentős hányada azonban fejtörést okoz a tudósoknak, egyfajta „sötét anyaggá” változtatva szervezetünk tetemes részét.

Szoros fizikai kapcsolat a TM7x és az XH001 között (bal oldal). A vörös TM7x sejtek a fehér XH001 felületére tapadnak. /Kép: Kaliforniai Egyetem Fogorvostudományi Kar/

Szoros fizikai kapcsolat a TM7x és az XH001 között (bal oldal). A vörös TM7x sejtek a fehér XH001 felületére tapadnak. /Kép: Kaliforniai Egyetem Fogorvostudományi Kar/

Szakértők szerint a szervezetünkben élő baktériumok kb. felét nagyon nehéz laboratóriumi körülmények között előállítani, éppen ezért ezeket a területeket a biológusok a „mikrobiális sötét anyag” kifejezéssel jellemzik, hiszen a hozzájuk kapcsolódó tudományos munka erősen korlátozott.

Ugyanakkor a tudósok szeretnének minél többet megtudni ezekről a nem tenyészhető baktériumokról, hiszen azok jelentős szerepet játszhatnak bizonyos gyengítő és krónikus betegségek kialakulásában.

Évtizedekkel ezelőtt a Candidate Phylum TM7 nevű baktériumcsoport okozott fejtörést a tudósoknak – ezt a baktériumcsaládot tekintették a nyálkahártyát érintő gyulladásos betegségek legfőbb okozójának, hiszen nagy számban volt tetten érhető a fogágybetegségtől szenvedő páciensek szervezetében.

hirdetés (X)

Nemrégiben azonban a Kaliforniai Egyetem Fogorvostudományi Kara, a J. Craig Venter Intézet és a Washingtoni Egyetem Fogorvostudományi Kara együttesen egy friss kutatási anyaggal állt elő, ami a TM7 baktériumcsoport ellenálló képessége mellett az íny- és más krónikus betegségek kialakulásában játszott szerepét is megvizsgálta. Jelen felfedezések teljesen új megvilágításba helyezik a TM7 biológiai, ökológiai és orvostudományi fontosságát illetve segíthetik más, nehezen azonosítható baktériumok megértését is.

A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklap decemberi számában közölt kutatási eredmény igazán nagy horderejű munkának tekinthető, Dr. Wenyuan Shi, a Kaliforniai Egyetem szájüregi biológia professzora így nyilatkozott róla:

„30 éves karrierem során ez a legizgalmasabb felfedezés; ez a tanulmány térképként szolgálhat minden, korábban nem tenyészthető baktérium tenyészthetővé tételében.”

A szakembereknek nem csak az emberi szájüregben is megtalálható TM7 speciális típusát (TM7x) sikerült kifejleszteni, hanem lejegyezték az első ismert bizonyítékot is, ami alátámasztja a TM7 és a fertőző, nyálkahártya gyulladásokért felelős Actinomyces odontolyticus (XH001) baktérium közötti interakciót.

„Amikor a csapatnak sikerült kifejlesztenie a TM7x-et , végre azt is megértettük, hogy ez a baktérium miként marad életben az emberi szervezetben” – mondja Dr. Jeff McLean, a Washingtoni Fogorvostudományi Kar közreműködő professzora. „Ez lehet az első példa két eltérő baktérium hosszú távú élősködő kapcsolatára, ahol az egyik faj a másik felületén él, miközben esszenciális tápanyagokhoz jut, majd úgy köszöni meg a vendéglátást, hogy megtámadja az addig élőhelyéül szolgáló baktériumot.”

Hogy bebizonyítsák, a TM7x-nek szüksége van az XH001-re a növekedéshez és túléléshez, a csapat izolált TM7x sejteket más baktériumfajokkal is összekevert, azonban csak az XH001 volt képes fizikai kapcsolatba lépni a baktériummal, így a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a TM7x és az XH001 egy időben fejlődhettek ki a szájüregben.

Ennél is érdekesebbé teszi a TM7x-et az a tény, hogy potenciális szerepet játszik az emésztőrendszeri krónikus gyulladások, a vaginális megbetegedések és az fogágybetegség kialakulásában. A tanulmány közben begyűjtött társkultúrák lehetővé teszik, hogy most először megvizsgálhassuk, pontosan mely TM7x fajok segítik az említett betegségek kifejlődését.

„A tenyészthetetlen baktériumok jelentik az utolsó, még fel nem térképezett területet a szájüregi mikrobiológusoknak, ezért a National Institute of Dental and Craniofacial Research (NIDCR) intézet kutatási portfóliójában is kiemelt helyen állnak” – teszi hozzá Dr. R. Dwayne Lunsford, az NIDCR mikrobiológiai programjának vezetője.

„Ez a tanulmány majdnem tökéletes példája annak, hogy a társtenyészeti stratégiák és a fajok közötti jelzések mélyreható értékelése miként segíti elő a nehezen körülhatárolható organizmusok regenerációját.

Habár a baktériumtenyészet-függő tanulmányok kiváló betekintést biztosítanak a mikrobiális változatosságba, ahhoz, hogy egy izoltált faj fiziológiáját és fertőzőképességét igazán megérthessük, képesnek kell lennünk a baktériumok laboratóriumi tenyésztésére és manipulációjára is.”

A kutatók most további kísérletek elvégzését tervezik, hogy kiderüljön, a két baktériumfaj közötti kapcsolat hogyan befolyásolja a nyálkahártya betegségek kialakulását. Felfedezéseik potenciális gyógykezelések forrásai lehetnek.

További kérdéseid vannak?
A Fresh24Dental szakértői 24 órán belül válaszolnak kérdéseidre!

Kérdezd szakértőinket! 

A Fresh24Dental fogorvosai 24 órán belül válaszolnak! 

Kérdezd szakértőinket! 

A Fresh24Dental fogorvosai 24 órán belül válaszolnak! 

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom