Kilépés a tartalomba 
Az ínygyulladás, s az abból kialakuló esetleges ínysorvadás a világ egyik legelterjedtebb fogászati problémája. Életünk során a legtöbben kénytelenek vagyunk szembenézni a fogínygyulladás enyhébb vagy akár súlyosabb formáival. Német kutatóknak hála a betegség ellen folytatott küzdelem most egészen új irányt vehet.
A fogínygyulladás első és legenyhébb tünete a fogínyvérzés, ami jellemzően étkezéskor vagy fogmosáskor jelentkezik, figyelmeztetve minket a már kialakult problémára.
Bár szájüregünkben közel 700 baktériumfaj él, ezek közül eddig 11 típusról bizonyosodott be, hogy közvetlen szerepük van a fogínygyulladás kialakulásában.
Ha a gyulladás kezeletlen marad, a baktériumok hamar átvándorolnak a fogakat megtámasztó csontszövetekre is – ilyenkor indul meg az ínysorvadás folyamata.
Bár szervezetünk védelmi funkciója beindul, hiszen megtámadja a gyulladást okozó baktériumokat, sajnos a túl buzgó immunsejtek a csontállományt is elkezdik leépíteni.
Ha pedig a fogunk nem kap megfelelő alátámasztást, akkor kimozdul a helyéből, s a legrosszabb esetben emiatt veszíthetjük el az egyébként teljesen egészséges fogainkat.
]A szájüreget érintő krónikus gyulladás idővel átterjedhet más szervekre is, a baktériumok a véráramba kerülve ugyanis szinte bárhol gyulladást okozhatnak, s szerepük főként a szív- és érrendszeri megbetegedéseknél lehetnek életbevágóan fontosak.
Az ínygyulladás kezelésének egyik legkritikusabb tényezője az idő, hiszen ha idejekorán fény derül a problémára, akkor az viszonylag egyszerű eszközökkel kezelhető: a rendszeres fogorvosi tisztítás – jellemzően fogkőszedés – súlyosabb esetben az antibiotikum-kúra idejében megállíthatja a folyamatot, így kímélve meg szervezetünket az elhúzódó gyulladástól, s vele együtt a csontállomány pusztulásától.
Jellemzően azonban a fogorvosok csak akkor találkoznak a problémával, amikor már késő. Ebben a harcban lehet most új fegyver a német kutatók által kifejlesztett, ParoChip névre keresztelt, 30 perces gyorsteszt.
A mobil diagnosztikai készülék lehetővé teszi, hogy a beteg szájüregéből fájdalommentesen levett mintából nyomban azonosíthatóvá váljon a fent említett tizenegy, legártalmasabb baktériumfaj.
A német Fraunhofer Intézet kutatói egy olyan mikrofolyadékkal teli, hat centiméter átmérőjű chipet hoztak létre, mellyel a korábbi 4-6 órás elemzési idő félórára rövidül.
Ezáltal akár járóbeteg ellátáson is azonnal ellenőrizhető lenne a páciens szájüregének bakteriális állapota.
Egy fogpiszkálóhoz hasonló, papíralapú eszközzel vett egyetlen DNS mintából mind a tizenegy baktériumfaj kimutatható, így a vizsgálat eredményéből kiindulva nem csak a gyulladás jelenléte, de annak komolysága is mérhetővé válik.
Ennél is fontosabb, hogy a gyártó által alacsony áron előállított, teszteléshez használt szintetikus lemezek olyan egyszerűen eldobhatók és cserélhetők, mint más, egyszer használatos vizsgálati eszközök, így sem időben, sem pedig anyagilag nem terhes a használatuk.
A ParoChip prototípusát egyelőre még csak laboratóriumok használhatják, habár semmi akadálya nincs annak, hogy a fogorvosok a megfelelő irányelvek megismerése után saját rendelőikben teszteljék a hozzájuk érkező pácienseket.