hirdetés (X)

A fogszuvasodás már tizennégyezer éve is létező panasz volt

2014-09-22T16:48:34+00:00 2014. január 11.|Fogászati panaszok, Fogszuvasodás|

A fogszuvasodás néhány legkorábbi bizonyítékát fedezték fel a kutatók a mai Marokkó területén több mint 13 700 évvel ezelőtt élt kőkorszaki vadászó-gyűjtögető népek csontvázmaradványainak vizsgálatakor.

fogszuvasodas osember

Jobb oldalon mély szuvasodás látható a nagyőrlő fogakban.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertetett tanulmány szerint a korabeli emberek sok magas szénhidráttartalmú ételt fogyasztottak. A fogaik rossz állapota pedig azt sugallja, hogy gyakran szenvedhettek fájdalmaktól – adta hírül a BBC News.

“Egy bizonyos ponton a fogideg elhal, ám egészen addig, a fájdalom nagyon nehezen elviselhető, és ha tályog is kialakul, akkor egyenesen kínzóvá válik az állkapocsra nehezedő nyomás miatt – magyarázta Louise Humphrey, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa. – Aztán persze a csont perforálódik és a tályog megszűnik, és mi épp ennek a nyomait látjuk az általunk vizsgált állkapcsokon.”

A magas cukortartalmú ételek miatt a fogszuvasodás mára széles körben elterjedt problémává vált a modern társadalmakban, de nem volt mindig ennyire rossz a helyzet. A fogak sorsa akkor pecsételődött meg igazán, amikor az emberek földművelő közösségekbe tömörülve hozzáláttak a növénytermesztéshez és jóval több szénhidrátot kezdtek fogyasztani. A jelek szerint a korábbi vadászó-gyűjtögető társadalmak esetében pedig a magas cukortartalmú növények okoztak problémákat.

hirdetés (X)

A kutatók 52 olyan csontváz fogainak állapotát vizsgálták meg, amelyeket az elmúlt tíz évben tártak fel a kelet-marokkói Galambok barlangjában. A csontvázak a 13 700 évvel ezelőtti és 15 ezer évvel ezelőtti időszak közötti periódusból származnak. Hármat kivéve a leletek mindegyikénél a fogszuvasodás jeleit észlelték a kutatók, akik az egyének megmaradt fogainak több mint felén lyukakat és egyéb károsodásokat fedeztek fel. Néhány esetben a száj egészségi állapota olyan rossz volt, hogy súlyosan ártalmas tályogok fejlődtek ki.

A barlangnál talált vadnövénymaradványok arra utalnak, hogy az ott élt kőkorszaki emberek rendszeresen fogyasztottak édes makkot, fenyőmagot, pisztáciát, illetve a csiga is népszerű csemegének számított körükben. Még ha létezett is bármilyen szájhigiénia a korszakban, az étrend kitűnő táptalajt biztosított a fogzománc szuvasodásáért felelős savat termelő baktériumok számára. A fájdalom mellett az érintetteknek valószínűleg rendkívül rossz lehelettel kellett együtt élniük.

A szakemberek szerint bár az ottani emberek továbbra is gyűjtögettek vadnövényeket, viszonylag ülő életmódot kezdtek folytatni. Ezt bizonyítja a Galambok barlangjánál talált sírok hosszú sora és a növénymaradványokkal teli mély “hulladéklerakó”, amelyeknek köszönhetően a kutatók nagy számú csontmaradványt tudtak megvizsgálni és az akkori táplálékozási szokások fényében tudták tanulmányozni a kőkorszaki emberek szájának egészségi állapotát.

Humphrey szerint egyértelmű, hogy a vizsgált területen élt emberek kulturális okokra visszavezethető változtatásokat eszközöltek a fogaikon. Az esetek több mint 90 százalékában ugyanis az egyik vagy mindkét felső-középső metszőfog el lett távolítva. Azt azonban nem tudni, hogy vajon a lyukas fogakat is eltávolították-e.

A fogorvoslás legkorábbi bizonyítékai nagyjából 6500 évvel ezelőttről származnak, amikor méhviaszt használtak a lyukak betömésére.

Forrás: MTI

További kérdéseid vannak?
A Fresh24Dental szakértői 24 órán belül válaszolnak kérdéseidre!

Kérdezd szakértőinket! 

A Fresh24Dental fogorvosai 24 órán belül válaszolnak! 

Kérdezd szakértőinket! 

A Fresh24Dental fogorvosai 24 órán belül válaszolnak! 

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom