Kilépés a tartalomba 
A magyar lakosság fogazati és szájegészségi állapota lényegesen rosszabb annál az átlagnál, amely a legtöbb nyugat-európai országban, elsősorban a skandináv államokban élőket jellemzi – közölte a Magyar Fogorvosok Egyesülete csütörtökön az MTI-vel.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint ez az állapot a fiatal korosztályra is igaz. Átlagos szájhigiéniájuk rosszabb, a lepedék- és fogkőértékeik magasabbak, és ínygyulladásuk állapota súlyosabb, mint a Nyugat-Európában élőké. Bár tinédzserkorban a fogágybetegség még csak elszórva fordul elő, az ínyvérzés és a fogkő már ebben a korban is igen gyakori régiónkban.
Közölték: egy Magyarországon végzett szűrővizsgálat szerint a hétévesek 33,3 százalékának, a 12 évesek 20,9 százalékának, a 14 évesek körében pedig csak 13,1 százaléknak volt teljesen ép az ínye és nem volt ínyvérzése. Az adatokból kitűnik némi javulás: míg 1985-ben a 12 éves korcsoportban 26 százalék volt az említett arány, 1991-re ez az érték 39 százalékra emelkedett, de a szuvas fogak számában nem mutatható ki ez a csökkenő tendencia.
A nyugat-európai adatok szerint a középkorúak 70 százalékának egészséges az ínye, vagy csak enyhe íny- vagy fogágygyulladása van. Ugyanakkor egy csaknem 50 országot lefedő felmérés azt is megmutatta, hogy egy ország gazdasági és társadalmi fejlettségétől függetlenül a felnőttek hozzávetőlegesen 10-15 százaléka szenved súlyos fogágybetegségben. Ennek az oka, hogy ezeknek az embereknek olyan általános betegségük vagy örökletes hajlamuk van, amely hajlamosít súlyos fogágypusztulásra. A többség esetében azonban a betegség az elhanyagolt szájhigiénia, a dohányzás, a zaklatott életvitel következménye, és kellő időben végzett felvilágosító programokkal és rendszeres kezeléssel megelőzhető lenne – írták a közleményben.
Az összegzés szerint a középkorú magyar lakosság parodontális állapota sem mutat jó képet, ez a gazdasági és szociális okokon kívül abból is fakad, hogy a hazai lakosság szájhigiéniás szokásai és egészségtudatos magatartása jóval elmarad a nyugat-európai átlag mögött.
Az egy főre eső fogkrémfogyasztás mértéke alig emelkedett a rendszerváltozás óta, évente alig három tubus fogkrémet vásárolnak a magyarok, kevesen ismerik a fogselyem használatának a szükségességét, és sokan azt sem tudják, hogy a cukormentes rágógumi használata nem elsősorban a kellemes leheletet szolgálja, hanem jelentős szerepe van az étkezések közötti fogtisztításban, a nyáltermelés fokozásában, és így a fogszuvasodás megelőzésében.
Míg Skandináviában a felnőttek csaknem 80 százaléka évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton és távolítják el rendszeres a fogkövét, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, és mintegy 20 százalékuk saját bevallása szerint még fájdalom esetén sem megy el szakemberhez.
A Magyar Fogorvosok Egyesülete felhívta a figyelmet arra, hogy a rossz fogak további komoly betegségekhez vezethetnek, ezért érdemes megfelelően ápolni a fogazatot. Fontos a napi kétszeri fogmosás, a fogselyem használata, háromhavonta tanácsos lecserélni a fogkefét, évente egyszer megjelenni fogorvosi szűrésen. A minél több nyers zöldség és gyümölcs fogyasztása, valamint a cukros ételek kiiktatása az étrendből is lényeges, valamint javasolják, hogy az étkezések között, napi 4-5 alkalommal 20 percig az emberek rágjanak cukormentes rágógumit.