Kilépés a tartalomba 
Ausztrál kutatási eredmények tanúsága szerint a fogínygyulladás kezelése nem csak a szájüreg, hanem az egész szervezet egészségére is hatással lehet. Szakértők szerint az ínybetegség rendelői kezelésének hatására az artériafalak vastagsága jelentősen csökkenhet, ami a szívbetegségek egyik legjelentősebb rizikófaktora.
A Hypertension szakmai folyóiratban publikált tanulmányhoz ausztrál szakemberek számos kutatási intézmény összehangolásával ausztrál őslakosokat vizsgáltak, akik mind az ínybetegségek, mind pedig a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében igen érintettek.
Összesen 273, tizennyolc év feletti, fogínybetegségtől szenvedő ausztrál őslakos vett részt a kutatásban. A résztvevők egyik fele egyszeri teljes ínytasak tisztításon esett át, míg a másik csoport egyáltalán nem kapott kezelést.
Tizenkét hónap elteltével a szakértők minden résztvevőnél megmérték a nyaki verőér falának vastagságát, s a fogászati kezelésen átesetteknél jelentős vékonyodást figyeltek meg, szemben a kontrollcsoportnál mért értékekkel.
„Ez az eredmény kb. 30 százalékos LDL, azaz „rossz koleszterinszint” csökkenéshez hasonlítható, ami jelentősen redukálja a szívbetegségek kialakulásának esélyét” – mondja a tanulmány társszerzője, Dr. Michael Skilton, a Sydney Egyetem munkatársa.
„Ez hozzávetőlegesen négyévnyi fiatalodással, 8 kg/m2-nyi testtömeg index csökkenéssel vagy 25-ös szisztolés értékcsökkenéssel egyenértékű.”
Az érelmeszesedés másik, igen jelentős kockázati tényezőjével, az artéria merevségével azonban nem sikerült összefüggésbe hozni az ínybetegségek kezelését – ezen a területen sem három, sem tizenkét hónap elteltével nem tapasztaltak jelentős változást.
Ausztrál vonatkozásban ezek az összefüggések hatással lehetnek az ausztrál őslakosok egészségügyi ellátási tervére. A fogínybetegség kétszer olyan jellemző az őslakosokra, mint a népességre általában, becslések szerint ennél a népcsoportnál a felnőttek 90 százaléka szenved az íny megbetegedésétől.