Kilépés a tartalomba 
Az Európai Unió tagországaiban évente kb. 79 milliárd eurót költenek az emberek fogászati kezelésekre, holott a fogászati panaszok szinte kivétel nélkül megelőzhetők lennének. Egy, az Európai Unió által 6 millió euróval támogatott kutatási projekt célja, hogy változást hozzon a tagországok fogászati ellátó rendszerébe, ezáltal a foghúzások és tömések helyébe sokkal hatékonyabb megelőző kezelések lépjenek, melyekkel kivédhetők a fogászati panaszok.
A Leeds Egyetem vezetésével induló, négyéves projektben az Amszterdami Fogászati Akadémiai Központ, a Heidelberg Egyetem, az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató (NHS) és számos európai egyetem közösen vesz részt.
Több millió egészségügyi adatlap anonim feldolgozásával a kutatók és fogászati szakemberek együttesen próbálnak olyan hatékony stratégiákat kidolgozni, melyekkel az egyes országokban megelőzhetők lennének a fogászati betegségek.
A legjobb teljesítmény eléréséhez elengedhetetlenek a folyamatos visszajelzések, ezért olyan egységes teljesítménymutatókat dolgoztak ki, amit a fogorvosok és az egészségügyi ellátó rendszerek önállóan mérhetnek.
„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fogászati panaszok a leggyakoribb krónikus betegségek az emberiség történetében. Ezen szeretnénk változtatni” – mondta Helen Whelton professzor, a Leeds Egyetem Fogászati Karának dékánja, a kutatás vezetője.
„Reményeink szerint a fogászati szakemberek és egészségügyi rendszerek folyamatos mérésével és visszajelzéseivel a fogak egészségét megőrizhetjük, ez pedig nem csak a praxisok fejlődését támogatja, hanem elősegíti a preventív (megelőző) fogászati ellátás irányába való elmozdulást is.”
„Biztonságos, anonim egészségügyi adatok használatával olyan modellt dolgozunk ki, ami a fogászati panaszok megelőzésére helyezi a hangsúlyt, így megadva a fogászok és egészségügyi rendszerek számára a lehetőséget, hogy mérjék a páciensek gyógyításának hatékonyságát is” – magyarázza Whelton.
„Olyan dolgokat vizsgálunk (egyéni szinten – a ford.), hogy hány darab, kezelést nem igénylő fog maradt egészségesen, vagy országos szintén utánajárunk, hogy évente az emberek mennyit költöttek foghúzásra. Ez az információ különböző rendszereken és országokon keresztül kerül összehasonlításra.”
A projektbe nyolc európai páciens-adatbázist vonnak be – Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Írország és Hollandia mellett Magyarország adatait is vizsgálni fogják.
A fogászati szakemberek és biztosítók véleményének meghallgatása mellett a projekt keretein belül a résztvevő országok pácienseit is bevonják a vizsgálatokba, így megismerve személyes igényeiket és hogy a jövőben milyen fogászati ellátásban szeretnének részesülni.
„Ez egy fantasztikus példája az egyetemek, az állami- és a magánszektor együttműködésének, melynek célja a szájüreg egészségének fejlesztése az egész kontinensen, és reméljük, hogy munkánk világszerte megreformálja az egészségügyi rendszereket” – összegezte gondolatait Whelton professzor.