Kilépés a tartalomba 
Egy angol egészségügyi tanácsadó cég arra volt kíváncsi, hogy olvasói közül vajon mennyien és miért utaznak el külföldi országokba, hogy ott részesüljenek valamilyen egészségügyi ellátásban. A felmérésből nem csak az derült ki, hogy melyek a legnépszerűbb célállomások, s mik a leggyakoribb kezelések, de az is, hogy a betegek mennyire voltak elégedettek magával az eljárással illetve a kiszolgálás minőségével. A maga nemében ez a valaha készült legnagyobb szabású tanulmány, számol be a Dental Tribune c. nemzetközi szaklap.
A felmérésben összesen 1045-en vettek részt, ebből csak 55% volt brit állampolgár. A külföldi országokban gyógyulást keresők tetemes része valamilyen szépészeti beavatkozás (34 százalék) vagy fogászati kezelés (30 százalék) miatt ült repülőre, utána következnek az ortopédiai és túlsúly miatti beavatkozások (7-7 százalék), a sor végén pedig a meddőség elleni kezelések (6 százalék) állnak. A maradék 16 százalék legtöbbször szemműtét vagy rákkezelés miatt látogat el külföldre.
Összességében elmondható, hogy a gyengébbik nem hamarabb szánja el magát: a külföldre utazók mindössze 37 százaléka férfi, 63 százaléka nő. Ezt magyarázhatjuk azzal is, hogy a fent felsorolt beavatkozások egy része (plasztikai műtétek, meddőségi kezelés) a nőkre jellemző. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a fogászati páciensek nemek szerinti megoszlása már nem mutat ekkora eltérést, 52 százalékuk nő, 48 százalékuk férfi.
Érdekes statisztikai adat továbbá, hogy 40 év alatt nem is ülnek repülőre a betegek, legnagyobb, 64 százalékuk 50 év fölötti, 25 százalékuk 40 és 49 év közötti, 22 százalékuk pedig 50 és 59 év közötti.
Ha fogászati kezelésekről van szó, akkor kihúzhatjuk magunkat, a legnépszerűbb úti cél ugyanis Magyarország (a megkérdezettek 32 százaléka jött hazánkba valamilyen beavatkozás miatt), utánunk jön Lengyelország (14 százalék) illetve Törökország (11 százalék). Az elvégzett fogászati eljárások döntő része implantálás volt (42 százalék), ezt követték a koronák (20 százalék), hidak (11 százalék), de még gyökérkezelés (5,2 százalék) és műfogsor (4,3 százalék) miatt is hajlandóak voltak repülőre ülni a betegek.
Népszerűsége ellenére a legtöbb kényelmetlenség is a fogászattal van, hiszen általában több lépcsős beavatkozásokról van szó, így a betegnek többször is vissza kell látogatnia a rendelőbe. 32-32 százalék utazott egyszer illetve kétszer, 19 százalék háromszor, 17 százalék pedig négyszer. Egy fogászati kezelésben részesülő átlag 15 napot tölt a külföldi országban.
Az már kevésbé meglepő, hogy általában miért döntenek úgy az emberek, hogy nem hazájukban kezeltetik magukat: az ok természetesen a beavatkozások ára. A fogászati problémával kezeltek 94,5 százaléka tartotta igazán fontosnak, hogy spórolni tudott a költségeken. 20 százalékuknak sikerült 1000 fontnál kevesebbet költeni, szintén 20 százalék pedig 1000 és 2000 font között jött ki. Az elő – és utókezelést viszont a megkérdezettek háromnegyede saját hazájában végeztette el.
Szinte bármilyen beavatkozásról legyen szó, a betegek igen elégedettek voltak, a fogászati páciensek 65 százaléka pedig abban is egészen biztos volt, hogy újra nekivágnának az útnak, ha szükség lenne rá.
Nem csak az ár, hanem a munka minősége, a kellemes eredmények, a készségesség és a csapat profizmusa tették boldoggá a betegeket. Az elégedetlenek táborához tartozóknak általában a szükségtelen beavatkozásokkal volt problémájuk, amik véleményük szerint csak feleslegesen meghosszabbították a kezelés időtartamát, így többször is utazniuk kellett.
Bizalomgerjesztő a tény, hogy a megkérdezettek 51 százaléka olyan országba utazott, ahol soha nem járt azelőtt. Az viszont már jóval meglepőbb, hogy tíz betegből mindössze egynek volt valamilyen speciális, egészségügyi biztosítása, 32 százaléknak pedig egyáltalán nem volt semmilyen utasbiztosítása.