Fogak újranövesztése – a halaknál működik, az embereknél is?

2018-11-22T08:41:03+00:00 2018. november 22.|Fogászati hírek, Szakmai hírek|

Amikor egy Malawi tavi sügér elveszíti a fogát, azonnal új képződik helyette, pótolva a hiányt. Vajon miért nem működik ilyen hatékonyan az emberi szervezet is? Mennyire távoli az elképzelés, hogy egy betegség vagy sérülés miatt elveszített fogunkat egyszerűen csak újranövesszük?

13 napos Malawi tavi sügerek a Georgai Technológiai Intézet laboratóriumában. /Kép: Georgia Tech/

13 napos Malawi tavi sügerek a Georgai Technológiai Intézet laboratóriumában. /Kép: Georgia Tech/

Több száz színpompás egyed tanulmányozását követően a kutatók kezdik megérteni, miként képesek a kifejlett Malawi tavi sügérek több száz fogukat megőrizni egy életen keresztül.

Az ebihalak fog- és ízlelőbimbó szerkezetének különbözőségeit megvizsgálva a kutatók azt remélik, eredményeik révén egy nap valósággá válhat, hogy mi emberek is képesek legyünk újranöveszteni a fogainkat. Sajnos az ember, csak úgy, mint a legtöbb emlősállat mindössze két fogsorral rendelkezik (egy a tejfogazatot, a második a maradó fogazatot adja).

A munka, mely során egereket is bevontak a vizsgálatba, alátámasztotta, hogy az új fogak fejlesztéséért felelős mechanizmusok később is aktivizálhatók, így akár felnőtt emberek szervezetében is beindítható a fogak újranövesztésének folyamata.

hirdetés (X)

A Georgai-i Technológiai Intézet és a londoni King’s Collage közös munkájának eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos szaklap október 19-i számában publikálták.

Fejlődési formálhatóságot (plaszticitást) fedeztünk fel a fogak és az ízlelőbimbók között, így aztán próbáltuk azonosítani azt az útvonalat, ami a sejtpusztulás után fogászati vagy érzékszervi fejlődés felé mutat” – mondja a Georga-i Todd Streelman.

„Mivel ezt a folyamatot az emberi szervezetben is hasznosíthatjuk, így felfedezésünk mindenki számára érdekes lehet, akinek valaha is volt valamilyen fogászati panasza.”

Világméretű statisztikákat figyelembe véve elmondható, hogy az emberek közel 60%-a 60 éves korára szinte minden fogát elveszíti. A fájdalmas fogászati panaszok mellett mindez jelentős egészségügyi és táplálkozási problémákat vet fel, melyek megrövidíthetik élettartamunkat.

Hogy többet megtudjanak a fogak fejlődéséhez és növekedéséhez vezető útról, a tanulmány szerzője, Ryan Bloomquist embrionális halakon azt vizsgálta, ugyanazon epiteliális szövetekből hogyan fejlődnek fogak és ízlelőbimbók.

Az emberekkel ellentétben a halaknak nincsen nyelvük, ezért ízlelőbimbóik fogaikkal vegyítve, olykor egymáshoz nagyon közel helyezkednek el.

A Malawi tóban élő sügérek fogaikkal és ízlelőbimbókkal alkalmazkodtak élőhelyükhöz. Egyes fajok planktonokkal táplálkoznak, így nagyon kevés fogra van szükségük, hiszen táplálékukat vizuálisan azonosítják és egészben lenyelik.

Más fajok algákon élnek, melyeket szikladarabokról kell lekaparniuk, így jóval több fogra és ízlelőbimbóra van szükségük táplálékuk megszerzésükhöz.

A kutatók, munkájuk során keresztezték a két közeli kapcsolatban álló fajt, és a hibridek második generációja már jelentős eltéréseket mutatott a fogak és ízlelőbimbók számában.

Háromszáz, genetikailag módosított, második generációs hibrid vizsgálata után kiderült, pontosan meghatározhatók a fej genetikai komponensei.

A kísérlethez a halembriókat olyan vegyi anyagokkal kezelték, melyek hatással voltak a korai fog- és ízlelőbimbó fejlődési folyamatokra, majd a kutatók megpróbálták manipulálni a két szerkezet fejlődését, például a fogak kárára felerősítették az ízlelőbimbók növekedését.

A változások 5-6 nappal a halikrák megtermékenyítését követően kezdődtek meg, amikor a halaknak már volt szemük és agyuk, de az állkapcsuk még fejlődés alatt állt.

Megállapítható, hogy bár rendeltetésük és végső anatómiájuk különbözik, a fogak és az ízlelőbimbók ugyanabból az epiteliális sejtből formálódnak az embrionális halak állkapcsában. Az apró ízlelőbimbók később differenciálódnak, kemény zománccal rendelkező fogakat formálva.

A halakon és egereken végzett tanulmányok alátámasztották a lehetőségét, hogy megfelelő jelekkel az eptiteliális emberi szövetek is képesek lehetnek új fogak formálására.

Streelman azonban arra figyelmeztet, nem elég pusztán új fogakat növeszteni, hanem azt is meg kell érteni, hogy miként nőnek vérerek és idegek a fogakba, hogy azok élővé váljanak.

További kérdéseid vannak?
A Fresh24Dental szakértői 24 órán belül válaszolnak kérdéseidre!

Kérdezd szakértőinket! 

A Fresh24Dental fogorvosai 24 órán belül válaszolnak! 

Kérdezd szakértőinket! 

A Fresh24Dental fogorvosai 24 órán belül válaszolnak! 

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom