Kilépés a tartalomba 
Ismert jelenség, hogy a szájüregi sebek sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a szervezet más területein kialakult sérülések, eddig azonban tisztázatlan volt a jelenség mögött húzódó tudományos magyarázat. Igazolást nyert a tény, hogy a regenerációs folyamat hátterében a nyálban található hisztatin-1 nevű fehérje áll, ami elősegíti a véredényképzést, a sejttapadást, a sejtmigrációt és végső soron a sebgyógyulást is.
A Chile-i Egyetem a The FASEB Journal online felületén publikálta legújabb kutatási eredményeit, ami a hisztatin-1 nevű, nyálban található peptid véredényképződésre gyakorolt hatását vizsgálta.
Vincente A. Torres PhD, a Chile-i Egyetem Fogászati Karának docense vizsgálati anyaguk kapcsán elmondta, ezek az eredmények világosabbá tehetik a szájüregben és a bőr külső felületén lejátszódó sebgyógyító folyamatok közötti különbségeket.
A kísérletek három szinten vizsgálták a sebgyógyító folyamatok mögött húzódó biológiai jelenségeket: sejtkultúra szinten, csirke embriókon és egészséges emberektől vett nyálmintákon. A három modell segítségével igazolást nyert, hogy a hisztatin-1 nevű peptid fokozza a véredényképződést, így gyorsítja a sérülések regenerálódását.
Mivel az eredmények nagyon ígéretesek, a kutatók következő feladata az, hogy a hisztatin-1 molekula segítségével olyan anyagokat és implantátumokat állítsanak elő, melyek élő közegben is segítik a sebgyógyulást.
„Jelen tanulmány egyértelmű eredményei számos lehetőséget nyitnak a terápiás célú fejlődésben. Ráadásul arra is magyarázatot adnak, hogy az állatok és a kisgyerekek miért nyalogatják ösztönösen a sebeiket” – mondja a téma kapcsán Thoru Pederson PhD, a The FASEB Journal főszerkesztője.