Az afta kialakulása – Új feltételezések

Az égő érzetet okozó, nehezen kezelhető afták sok kellemetlenséget okozhatnak, az orvostudomány azonban csak feltételezi, hogy mi okozhatja az aphthous stomatitis kialakulását. A göteborgi székhelyű Sahlgrenska Akadémia kutatócsoportja éppen ezért új megvilágításba helyezte az afta kialakulásának pontos folyamatát.

„Nagyon sok téves elképzelés övezi az afták kialakulását, az érintett páciensek ellátása pedig általánosságban mellőzött, annak ellenére, hogy sokan közülük jelentősen megszenvedik a tüneteket” – mondja Maria Bankvall fogorvos, a Sahlgrenska Akadémia fogászati tanszékének kutatója.

„A páciensek általános rossz közérzettől szenvednek, nehezen táplálkoznak és beszélnek, sőt akár napokra kimaradhatnak az iskolából vagy a munkából a léziók miatt” – folytatja Bankwall.

A visszatérő aftás szájnyálkahártya gyulladás vagy aphthous stomatitis napjaink egyik leggyakoribb, szájnyálkahártyát érintő megbetegedése.

Jellemzően piros udvarral körbevett apró fehér pöttyök formájában jelentkezik az afta, ami érintheti az arc belső felét, az ajkakat, a szájfenék és a szájpadlás területét, a nyelvet és a torkot is.

Sajnos az afták nem csak esztétikai problémát jelentenek: csípő, égető érzéssel társulhatnak, ami nagyban ronthatja az érintett életminőségét. Jelenleg nincsen orvosi gyógymód az afta kezelésére, bár a tünetek enyhíthetők akár recept nélkül kapható készítményekkel is.

„Sokáig azt hitték, hogy a herpeszhez hasonlóan az aftát is vírus okozza, éppen ezért sok háziorvos és fogorvos kezelte ugyanúgy az aftát és a herpeszt, ráadásul a két betegség olykor nehezen megkülönböztethető egymástól. A betegek gyakran vírusellenes gyógyszereket kaptak, melyek megfelelő kezelési módot jelentenek a herpesznek, az aftás szájnyálkahártya gyulladásnak azonban nem enyhítik a tüneteit.”

„Az aftás szájnyálkahártya gyulladást talán nem kellene önálló betegségként kezelni, hanem úgy kellene tekinteni rá, mint a szervezet egyensúlytalanságának tünetére, mint amilyen a fejfájás vagy a láz.”

Bankwall kutatásai szerint az afta kialakulása nagyon összetett folyamat, melyben több, egymásra ható tényező is jelen van.

Az örökletesség mellett a szájüreg baktériumösszetétele vagy az immunrendszer minősége és környezeti tényezők is hozzájárulhatnak az afta kialakulásához. Ehhez a megállapításhoz már meglévő tanulmányok eredményeit illetve saját betegtanulmányokat is felhasználtak.

Az aftára való hajlam mögött több gént is azonosítottak, melyek különösen fontos szerepet játszanak a léziók megjelenésében. Sikerült azt is megállapítani, hogy a visszatérő aftás szájnyálkahártya gyulladástól szenvedők szájüregének baktériumállománya más, mint az egészséges társaiknak.

A vizsgált páciensek egy csoportja feltételezhetően valamilyen ételallergiától is szenvedhet, de a szájüregben lejátszódó tolerancia mechanizmusról keveset tudnak a szakértők. Az immunrendszer szerepét szintén vizsgálták a szájüreg vonatkozásában, egérkísérletekkel egészítve ki a kutatási anyagot.

„Napjainkban hatalmas tudás áll rendelkezésünkre a szájüreg két fő megbetegedéséről, a fogszuvasodásról és a fogágybetegségről. Ugyanakkor még mindig óriási információhiány van a szájnyálkahártya léziók kapcsán. Remélhetőleg megfigyeléseink növelhetik a szájüreg leggyakoribb lézióiról szerzett tudásunkat.”