Kilépés a tartalomba 
A rendszeres fogorvosi ellenőrzések növelik szubjektív jólétünket, függetlenül szocioökonómiai státuszunktól – állítják dél-afrikai szakemberek. A Sefako Makgatho Egészségtudományi Egyetem tanulmánya szerint, ha évente kétszer felkeressük fogorvosunkat, elégedettebbek leszünk az életünkkel és boldogabbá válunk.
Közel 3 000, eltérő háttérrel rendelkező dél-afrikai lakost kérdeztek szociodemográfiai jellemzőikről (nem, életkor, nemzetiség, iskolázottság), fogorvosi látogatásaik rendszerességéről, meglévő fogaik számáról, valamint szájüregi és általános egészségügyi státuszukról.
Az adatok felhasználásával a kutatók a társadalmi státusz, a szubjektív jólét, a szájüregi és általános egészségi állapot közötti lehetséges összefüggéseket vizsgálták. A szubjektív jólét az élettel való elégedettség és a boldogságérzet kognitív valamint affektív értékelésén alapul.
A résztvevők több mint 80 százaléka jó szájüregi és általános egészségi állapotról számolt be, holott közel 58 százalékuk még soha nem járt fogorvosnál.
Az olyan szájüregi tünetek, mint a fogfájás vagy a fogszuvasodás az alanyok 29 százalékát kényszerítette fogorvoshoz.
A dél-afrikaiak mindössze 5 százaléka látogat el a fogorvoshoz hathavonta vagy évente legalább egyszer.
Kiegészítve az előző adatokat egy második tanulmány a szubjektív jólét változóit vizsgálva megállapította, hogy a pozitív szájhigiéniai önértékelés és a rendszeres fogorvosi ellenőrzések összefüggésben vannak a megnövekedett elégedettségérzettel.
Azok, akik félévente rendszeresen ellátogatnak fogorvoshoz, magasabb boldogságérzetről (90%) számoltak be.
Általánosságban elmondható, hogy a dél-afrikai lakosok közül a magasabb iskolázottságú, jó szájüregi- és általános egészséggel rendelkező fehér férfiak rendelkeztek a legmagasabb boldogságérzet szinttel.
Ugyanakkor az is napvilágot látott, hogy a szocioökonómiai státusz (életkor, lakhely) nincsen erős hatással az egészség önértékelésére szemben a szubjektív pszichológiai jóléttel.
Sajnos a dél-afrikai lakosság körében a szájüregi egészség sokkal rosszabb képet mutat, mint a helyiek általános egészségi állapota.
Mivel a magasabb pszichológiai jólét jobb szájhigiéniával párosul, arra következtethetünk, hogy a fogászati panaszok végső soron erősen befolyásolják a boldogságot és az életminőséget.