Kilépés a tartalomba 
A párizsi Descartes Egyetem és a francia Nemzeti Egészségügyi és Gyógyszerészeti Kutatóintézet (Inserm) munkatársai fontos ismeretekkel bővítették a fogak öngyógyító képességének témakörét. Nem csak fog-eredetű őssejt vonalakat sikerült izolálniuk, de pontosan meg tudták határozni azt a természetes mechanizmust is, mellyel az őssejtek képesek helyreállítani a szuvasodástól sérült területeket (léziókat) a fogakban. A nagy horderejű felfedezés eddig soha nem látott módon támogatja az őssejt-terápiás módszerek továbbfejlesztését, a fogak természetes öngyógyító képességének kiaknázását.
A nagyrészt ásványi anyagokból felépülő fog a foggyökér segítségével kapaszkodik az állcsontba. A fog „élő” része a vérerekből és idegekből álló fogbél vagy pulpa (a lenti fotón látható sárga terület). A fogbél körül találjuk a keményebb halmazállapotú dentint, végül pedig egy ennél is szilárdabb külső réteget, a fogzománcot.
Korábbról tudjuk, hogy amikor a fogzománcot például fogszuvasodás következtében sérülés éri, akkor a fogbélben található alvó őssejtek felébrednek és megpróbálják kijavítani a sérült területet, ám a folyamat pontos jellege eddig tisztázatlan volt.
A Stem Cells nevű, őssejt kutatással foglalkozó szaklap hasábjain publikált tanulmány beszámolója szerint francia szakembereknek egerektől származó őrlőfogakon dolgozva sikerült kivonni és izolálni a fog őssejtjeit.
Az izolált őssejteknek köszönhetően a kutatók részletesen elemezhették a mintákat, így sikerült a sejtek felszínén 5 speciális dopamin és szerotonin receptort és két létfontosságú neurotranszmittert is azonosítani.
Az őssejtek felszínén lévő receptorok jelenléte arra utal, hogy képesek reagálni a dopamin és a szerotonin jelenlétére. Azt azonban nem értették a tudósok, hogy vajon mi lehet a forrása ezen neurotranszmittereknek?
Kiderült, hogy a vérben található trombociták a fog sérülésekor nagy mennyiségű szerotonint és dopamint termelnek, majd a neurotranszmitterek az anyagok észlelését követően arra sarkallják az őssejteket, hogy a receptorokhoz kapcsolódva meggyógyítsák a fogakat.
A kutatócsoportnak sikerült igazolni a folyamat helyességét: patkányokban úgy módosították a trombocita sejteket, hogy azok ne állítsanak elő szerotonint vagy dopamint, így pedig jel hiányában az öngyógyító folyamat sem indult be az állatoknál.
„Az őssejt-kutatásban ritka jelenség, hogy egyszerre tudjuk izolálni a sejtvonalakat, beazonosítani a markereket, melyek lehetővé teszik az őssejtek felismerését (itt az 5 receptor), felfedezzük a jelet, ami irányítja őket (szerotonin és dopamin) és felfedezzük a jelek forrását is (trombocita sejtek). Ebben a munkában mindezt egy időben sikerült végrehajtani, így nem várt módon az egész mechanizmusra fény derült” – mondja Odile Kellermann, a párizsi Descartes Egyetem és az Inserm egyesült kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány szerzője.
Hogy ennél is tovább menjenek, a kutatók megpróbálták karakterizálni a különböző receptorokat. Az 5 receptor egyike látszólag egyáltalán nincs hatással a gyógyító folyamatra, míg a másik 4 szerves részt vállal benne. In vivo egyetlen receptor blokkolása is elég volt ahhoz, hogy az öngyógyító folyamat ne menjen végbe.
„Jelenleg a fogorvosok kalcium-hidroxidot és trikalcium-foszfát alapú bioanyagokat használnak a fogak helyreállításához. Kutatási eredményeink olyan példa nélküli terápiás lehetőségeket vetnek fel, melyek során a fogbélben található őssejtek áthelyezhetővé válnak, beindítva a fogak természetes öngyógyító képességét, amihez nincs szükség idegen anyagok használatára” – foglalja össze eredményeiket Odile Kellermann.