Kilépés a tartalomba 
A jobb szájhigiénia és a rendszeres fogorvosi ellenőrzések lassíthatják az időskori kognitív hanyatlást, habár a rendelkezésre álló bizonyítékok nem elég egyértelműek ahhoz, hogy nyilvánvaló ok-okozati összefüggést lehessen megállapítani. A Journal of the American Geriatics Society időskori szaklapban publikált tanulmány elsőként vetette szisztematikus elemzés alá azokat a tanulmányokat, melyek a szájüreg egészsége és a kogníció közötti összefüggést elemezték.
Jelenleg a Föld 70 év feletti lakosainak 36%-a él valamilyen kognitív károsodással, ami negatívan befolyásolja az észlelést, érvelést és emlékezést. Az észak-karolinai Duke Egyetem kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon a szájüreg egészsége bármilyen módon befolyásolja-e az idősödő emberek kognitív állapotát.
„Klinikai megfigyelések arra engednek következtetni, hogy a szájüregi problémák gyakorisága jelentősen megszaporodik azoknál az idősödő embereknél, akik valamilyen kognitív problémától, például demenciától (időskori elbutulástól – a szerk.) szenvednek” – mondta PhD Bei Wu, a Duke Egyetem munkatársa.
„Ráadásul nagyon sok egyéb tényező van összefüggésben a rossz szájüregi státusszal – ilyen a hiányos táplálkozás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések – melyek szintén kapcsolatba hozhatók a romló kognitív funkciókkal.”
Hogy egyértelmű összefüggést találjanak a szájüreg egészsége és a kognitív státusz között, Dr. Wu és kollégái releváns kereszt-szekcionális* és longitudinális** vizsgálat alá vontak számos, 1993 és 2013 között megjelent klinikai tanulmányt.
Néhány vizsgálat azt támasztotta alá, hogy a szájüregi mérőszámok, például a meglévő fogak, szuvasodások száma vagy az ínybetegségek jelenléte összefüggésbe hozhatók a kognitív hanyatlással vagy demenciával, míg más tanulmányok nem tudtak alátámasztani ilyen jellegű kapcsolatot.
Utóbbi megfigyelésekhez a kutatók gyorsan hozzáteszik, hogy azok a tanulmányok, melyek a meglévő fogak vagy a fogszuvasodások számán alapultak, meglehetősen ellentmondásosak és azt is csak csekély számú tanulmány támasztja alá, hogy az íny kóros állapota (pl. ínygyulladás, ínysorvadás) összefüggésben lenne a romló vagy hanyatló kognitív státusszal.
„Nincsen elegendő bizonyítékunk, hogy kijelenthessük, kétségtelen összefüggés van a kognitív funkció és a szájüreg egészsége között” – mondta Dr. Wu. „A jövőbeli kutatásokhoz azt javasoljuk, hogy a szakemberek szélesebb körű és a lakosságot jobban reprezentáló adatokat gyűjtsenek, sztenderd kognitív értékeléseket és szájüregi mérőszámokat alkalmazzanak és sokkal kifinomultabb adatelemzési technikákat használjanak.”
*kereszt-szekcionális vizsgálat: az adatokat egy specifikus időpontban gyűjtik
** longitudinális vizsgálat: az adatokat egy tágabb időintervallumból gyűjtik