Az angol Sheffield-i Egyetem munkatársainak kutatása szerint egyre több embert diagnosztizálnak szájüregi panaszok miatt kialakuló szívbetegséggel, miközben egyre kevesebb antibiotikumot írnak fel a fogorvosi praxisban.
Az úttörő, eddigi legátfogóbb tanulmány elkészítéséhez a Sheffield-i Egyetem dolgozói több partnerintézetet is bevontak, például az Oxfordi Egyetemet, a Surrey Egyetemet illetve az amerikai Mayo Klinikát. A bakteriális eredetű szívbelhártya-gyulladás (infektív endocarditis/ IE) előfordulása mellett a szakértők arra is kíváncsiak voltak, vajon a fogorvosi praxisban milyen gyakorisággal javasolnak antibiotikumos kezelést azoknak a betegeknek, akik szájüregi fertőzöttségük miatt érintettek lehetnek az említett szívbetegségben.
A nemzetközi kutatócsoport felismerte, hogy 2013-ban már havi 35 új IE-s esetet regisztráltak, ami jóval felülmúlja a 2008-as adatokat. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy míg 2008-ban 10 900 vényt írtak fel a fogorvosok egy hónapban, addig 2013-ra ez a szám 89%-kal 1 235-re csökkent.
Nem véletlen a megcsappant vényírási hajlam: 2008-ban Angliában közzétették a National Institute for Health and Care Excellence (NICE) irányelveit, melyben azt javasolták a fogorvosoknak, hogy addig ne írjanak fel antibiotikumot a szívbetegség kockázatával diagnosztizált betegeknek, amíg invazív ellátásban nem részesítették őket.
A most elkészült adatok tanúsága szerint azonban ezek az irányelvek nem voltak egészen helyén valóak.
Martin Thornhill, a Sheffield-i Egyetem professzora elmondta: „Az infektív endocarditis a szívbelhártya egy ritka, de nagyon komoly betegsége. Reméljük, hogy a kutatásunk elég információval szolgál az irányelveket meghatározó bizottságnak, hogy újraértékeljék az antibiotikumos kezelés előnyeit.”
Thornill kiemelte, hogy az egészségügyben dolgozóknak és a pácienseknek is türelemmel kell lenniük, amíg megszületnek az új irányelvek, s csak ez után érdemes változtatni a jelenlegi gyakorlaton.
„Eközben az egészségügyben dolgozóknak és a pácienseknek is a magas színvonalú szájhigiénia fenntartására kellene törekedni, ez ugyanis csökkenti a szájüregi baktériumok számát, ami az IE egyik potenciális okozója, ezzel egy időben mérsékelni kellene az invazív fogászati beavatkozások szükségességét.”
A szívbetegségekért felelős országos alapítvány, a Heart Research UK igazgatója, Barbara Harpham szerint ezek a tanulmányok nagyon fontos szerepet játszanak a szájüreg és a szív egészsége közötti kapcsolat vizsgálatánál.
„Az ilyen projektek nélkülözhetetlenek annak a megértésében, hogy szájüregi egészségünk miként hat szívünkre vagy szervezetünk más részeire. Az Egyesült Királyság elkötelezte magát a további szakmai kutatások mellett, az ilyen új tanulmányokat pedig mindig örömmel fogadjuk.”