Kilépés a tartalomba 
Sajnos ha nem vagyunk elég körültekintőek, számos dologgal árthatunk a fogainknak anélkül, hogy tudomásunk lenne róla. A fog bár szervezetünk legkeményebb és legellenállóbb anyaga, egészségét mégis nagyban befolyásolják a környezeti tényezők, a szájápolási szokások és az elfogyasztott ételek. Lássuk mire kell odafigyelnünk, ha sok éven keresztül szeretnénk megőrizni fogaink épségét!
1. Fogcsikorgatás
A fogszorítás és a fogcsikorgatás egyaránt károsítja a fogakat. Miközben csikorgatjuk a fogainkat, olyan óriási erőhatás lép fel, ami hosszú távon nyomot hagyhat a fogzománcon. Rendszeres fogcsikorgatással a fog koronája elkezd kopni, kisebb-nagyobb darabok törhetnek le belőle, évek során pedig eljuthatunk oda, hogy koronát kell helyezni a fogakra.
Sajnos sokaknál a fogszorítás és a fogcsikorgatás tudattalan, jellemzően éjszaka, alvás közben jelentkező szokás, amit nem egyszerű kontrollálni. Éjszakai fogcsikorgatás esetében érdemes fogvédőt beszerezni, amivel a szokást bár nem szüntetjük meg, fogainkat megóvhatjuk a károsodástól.
Mivel a fogcsikorgatás legtöbbször lelki eredetű panasz és gyakori kiváltója a stressz, érdemes érzelmi oldalon is harmonizálni magunkat.
2. Körömrágás
A jég, a ceruzavég vagy a körmök rágcsálása hosszú távon különösen káros lehet a fogzománcnak. A kemény, rigid anyagok rendszeres rágása apró mikrorepedések kialakulásához vezethet a fogzománcban, ami sérülékennyé teheti a fogat és hosszú távon a zománc kopásához, repedéséhez, töréséhez vezethet.
Próbáljuk meg mielőbb elhagyni rossz szokásainkat, így megőrizhetjük fogzománcunk épségét.
3. Fogköztisztítás hiánya
Fogmosás során fogaink oldalsó és rágófelszínét tudjuk megtisztítani, a fogközök területét nem. Amennyiben a fogközökben tartós a lepedék- és plakk felhalmozódás, akkor idővel fogkő, ínygyulladás és fogszuvasodás alakulhat ki az érintett területen.
Fogközeink tisztán tartásához használjunk fogselymet, fogköztisztító kefét vagy szájzuhanyt. Fontos, hogy a fogköztisztítást napi rendszerességgel hajtsuk végre, a lepedék ugyanis már 48 óra alatt megkeményedhet, ami fogkő kialakulását eredményezi. Amennyiben ételmaradékok szorulnak a fogközeinkbe, lebontásuk közben a baktériumok savakat termelnek, melyek először meggyengítik a fogzománcot, majd elindul a fogszuvasodás folyamata.
4. Rossz fogmosási szokások
Sajnos fogat mosni nem csak jól, hanem rosszul is lehet, mellyel ráadásul komoly károsodásokat idézhetünk elő a fogazatunkban. Az egyik leggyakoribb hiba az étkezéseket követő azonnali fogmosás, ami a fogzománc kopásához vezethet. Mivel étkezések után a szájüreg pH értéke savassá válik, ilyenkor a fogzománc jóval sérülékenyebb, ezért evés után 1-2 órán keresztül inkább kerüljük a fogmosást.
Figyeljünk oda továbbá, hogy fogkefénket 2-3 havonta rendszeresen lecseréljük, ami nem csak higiéniai szempontból indokolt, hanem azért is, mert ennyi idő alatt a fogkefe sörtéi megkeményedhetnek, ami a fogzománc kopását eredményezheti.
Tanuljunk meg megfelelő erővel fogat mosni! A fogmosást nem kell túl erősen végezni, nem a durva súrolástól lesznek tiszták a fogaink. Ha 2-3 hónap után a te fogkeféd sörtéi is lelapulnak, elhajlanak és szétállnak, akkor szinte biztos, hogy túl erősen mosod a fogad. Amennyiben elektromos fogkefét használsz, nincs szükség a klasszikus körkörös mozdulatokra, csak tartsd rajta a fogkefe fejét a fogaidon és egyesével tisztítsd meg őket.
5. Fluorid elhagyása
Manapság gyakran támadják a fluoridot, ami egy bizonyos mennyiség fölött valóban káros lehet, azonban a fogkrémekben, szájvizekben úgy állítják be a fluoridtartalmat, hogy biztonságos legyen az emberi szervezet számára. (A fogkrémeken feltüntetik a fluoridmennyiséget. Ha azt olvassuk, hogy egy fogkrém fluoridtartalma 1400 ppm, az azt jelenti, hogy egymillió részecskében 1400 fluoridrészecske található.)
A fluor természetesen előforduló anyag az emberi szervezetben és a természetes ivóvizekben egyaránt. Azért kezdték el a fluoridot a szájápolási termékekhez vegyíteni, mert megfigyelték, hogy egyes népcsoportoknál, ahol az ivóvíz fluoridkoncentrációja magasabb, jóval ritkábban alakult ki fogszuvasodás. A fluorid külsőleg és belsőleg is képes megerősíteni a fogzománcot, ami így jóval ellenállóbb lesz a szájüregben fellépő savassággal szemben.
6. Cukros, szénsavas üdítők fogyasztása
A cukros, savas üdítőitalok az egyik legkomolyabb ellenségei a fogaknak. Mivel ivás közben az üdítőitalok könnyen szétterjednek a szájüregben, szinte bárhol okozhatnak fogszuvasodást és szájüregi panaszokat. Ráadásul sokan szinte egész nap szürcsölgetik a cukros, szénsavas üdítőitalokat, így a szájüregnek nincs lehetősége a regenerálódásra és a pH érték normalizálódására.
Igyekezzünk kerülni a sportitalokat, szénsavas üdítőket, cukrozott gyümölcsleveket, energiaitalokat. Ha mégis fogyasztjuk őket, igyuk meg egyszerre, használjunk szívószálat és öblítsük ki szájüregünket tiszta vízzel vagy rágózzunk.
7. Dehidratáltság
Csakúgy, mint szervezetünk egészének, a szájüregnek is fontos, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszunk. Nyáltermelésünket befolyásolhatja szervezetünk hidratáltsága, ha pedig nem termelünk elegendő nyálat, az hozzájárulhat a szájüregi panaszok kialakulásához.
Kiszáradt szájüreg mellett gyakori panasz a kellemetlen lehelet, de az íny és a fogak megbetegedése sem ritka, hiszen szájüregünk természetes tisztulásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű nyál termelődése. Fontos, hogy a napi vízbevitel számításánál figyelembe vegyük a testsúlyunkat is!
Ha szájüregünk pl. hormonális változások, gyógyszeres kezelések vagy autoimmun betegség miatt száraz, használjunk speciálisan szájszárazságra kifejlesztett szájápolási termékeket!