Kilépés a tartalomba 
Az izraeli Qesem barlangban feltárt fogászati leletek elemzését követően még közelebb kerültünk őseink mindennapjainak megértéséhez. A fogakról vett fogkő minták 400 ezer éves távlatból sokszínű információval szolgálnak elődeink életmódjáról, táplálkozási szokásairól.
A Tel-Avivi Egyetem kutatói spanyol, brit és ausztrál szakemberekkel kiegészülve 400 ezer éves fogkő mintákat elemezve eddig ismeretlen bizonyítékokat találtak a késő paleolit korban élő ember étkezési szokásairól és az őt körülvevő levegő szennyezettségéről is.
A Quaternary International szaklapban publikált tanulmány szerint laboratóriumi vizsgálatokkal szén maradványokat igazoltak az említett fogkő mintákban, így most először sikerült közvetlen bizonyítékot találni az őseink által belélegzett levegő mesterséges szennyezettségére.
A szén vélhetően a barlangban gyújtott, hússütéshez használt tüzek belélegzése útján került a szájüregbe. Ez az első tudományos bizonyíték őseink mesterséges légszennyezésére, ami vélhetően káros hatással volt az akkor élt emberek egészségére is.
„Ilyen korú emberi fogról vett fogkő mintát még soha nem elemeztek korábban, a plakk kora miatt éppen ezért nekünk is elég alacsonyak voltak az elvárásaink” – mondta Avi Gopher professzor, a Tel Avivi Egyetem Régészeti Karának munkatársa.
„Ehhez képest nemzetközi munkatársaink különféle technikák együttes használatával többféle anyag nyomára bukkantak a fogkőben. Mivel a barlang legalább 200 000 évig be volt temetve, minden, még a fogak és a fogkő is rendkívül jó állapotban maradtak.”
A szakértők által csak „időkapszulának” nevezett fogkő vizsgálatával három igen fontos megállapításra jutottak a tudósok: vélhetően beltéri tűzgyújtásból származó szén nyomait azonosították a fogkőben; őseink alapvetően növényi-alapú táplálkozást folytattak; olyan növényi rostok nyomaira bukkantak, melyek vagy korábban elfogyasztott táplálékok maradványai voltak vagy korai fogtisztítóké.
„Karen Hardy professzor kitűnő kutatást végzett a spanyol El Sidron barlang neandervölgyi lakóiról, de ezek a leletek mindössze 40-50 ezer évesek voltak – mi most ennél jóval korábbi leletekre bukkantunk” – mondja Ran Barkai professzor, a Tel-Avivi Egyetem másik, kutatásban részt vevő munkatársa.
„Ez a legelső bizonyítéka annak, hogy a világ első beltéri grillezéseinek bizony az egészségre is volt hatásuk. A Qesem barlangjában élő emberek, nem csak a tűz előnyeit élvezték – a húsok beltéri sütését – de meg kellett tanulniuk kontrollálni is a tüzet, amivel együtt éltek.”
„Ez az egyik első jele a mesterséges légszennyezésnek a bolygónkon. Én is erőművek, kémiai gyárak mellett élek. Egyrészt függünk ezektől a technológiáktól, másrészt viszont belélegezzük az általuk kibocsátott szennyező anyagokat. A fejlődésnek ára van – mi pedig vélhetően a legelső bizonyítékára leltünk mindennek, a 400 000 éves Qesem barlangjában.”
A fogkő analizálásakor találtak még apró esszenciális zsírsav mintákat, melyek valószínűleg magokból vagy diófélékből származhattak, illetve kisebb keményítő darabkákat is.
„Tudjuk, hogy a barlanglakók fogyasztottak állati eredetű táplálékot, ráadásul ki is használták őket teljesen” – folytatja Barkai professzor. „Tudjuk, hogy állatokra vadásztak, levágták majd megsütötték őket, eltörték a csontjaikat, hogy a csontvelőhöz jussanak, a csontok maradványaiból pedig éles szerszámokat faragtak maguknak. Most közvetlen bizonyítékunk van a növényi táplálkozás nyomaira is, az állati eredetű hús és zsiradékok mellett. Teljes képet kaptunk a táplálkozási, vadászati és gyűjtögető szokásaikról.”
A fogkőben apró növényi rostokat is találtak, melyekkel elődeink vélhetően a fogaikat tisztították.
„A felfedezéseink különlegesek – nincsen más hasonló tudományos munka ugyanebből a korból. A szén és a keményítő nyomok sokkal tejesebb képet adnak ezen emberek életmódjáról – és ez az egyre gyarapodó tudást közvetlenül a fogak vizsgálatának köszönhetjük.”