hirdetés (X)

400 ezer éves fogkő mesél őseink mindennapjairól

2015-06-21T20:09:30+00:00 2015. június 22.|Általános hírek, Fogászati hírek|

Az izraeli Qesem barlangban feltárt fogászati leletek elemzését követően még közelebb kerültünk őseink mindennapjainak megértéséhez. A fogakról vett fogkő minták 400 ezer éves távlatból sokszínű információval szolgálnak elődeink életmódjáról, táplálkozási szokásairól.

400 ezer éves fogakra találtak az izraeli Qesem barlangjában.

400 ezer éves fogakra találtak az izraeli Qesem barlangban.

A Tel-Avivi Egyetem kutatói spanyol, brit és ausztrál szakemberekkel kiegészülve 400 ezer éves fogkő mintákat elemezve eddig ismeretlen bizonyítékokat találtak a késő paleolit korban élő ember étkezési szokásairól és az őt körülvevő levegő szennyezettségéről is.

A Quaternary International szaklapban publikált tanulmány szerint laboratóriumi vizsgálatokkal szén maradványokat igazoltak az említett fogkő mintákban, így most először sikerült közvetlen bizonyítékot találni az őseink által belélegzett levegő mesterséges szennyezettségére.

A szén vélhetően a barlangban gyújtott, hússütéshez használt tüzek belélegzése útján került a szájüregbe. Ez az első tudományos bizonyíték őseink mesterséges légszennyezésére, ami vélhetően káros hatással volt az akkor élt emberek egészségére is.

hirdetés (X)

„Ilyen korú emberi fogról vett fogkő mintát még soha nem elemeztek korábban, a plakk kora miatt éppen ezért nekünk is elég alacsonyak voltak az elvárásaink” – mondta Avi Gopher professzor, a Tel Avivi Egyetem Régészeti Karának munkatársa.

„Ehhez képest nemzetközi munkatársaink különféle technikák együttes használatával többféle anyag nyomára bukkantak a fogkőben. Mivel a barlang legalább 200 000 évig be volt temetve, minden, még a fogak és a fogkő is rendkívül jó állapotban maradtak.”

qesem fogak

 

qesem barlang fog minta

400 ezer éves fogak képe körbefényképezve (fent és lent).

 

A szakértők által csak „időkapszulának” nevezett fogkő vizsgálatával három igen fontos megállapításra jutottak a tudósok: vélhetően beltéri tűzgyújtásból származó szén nyomait azonosították a fogkőben; őseink alapvetően növényi-alapú táplálkozást folytattak; olyan növényi rostok nyomaira bukkantak, melyek vagy korábban elfogyasztott táplálékok maradványai voltak vagy korai fogtisztítóké.

„Karen Hardy professzor kitűnő kutatást végzett a spanyol El Sidron barlang neandervölgyi lakóiról, de ezek a leletek mindössze 40-50 ezer évesek voltak – mi most ennél jóval korábbi leletekre bukkantunk – mondja Ran Barkai professzor, a Tel-Avivi Egyetem másik, kutatásban részt vevő munkatársa.

„Ez a legelső bizonyítéka annak, hogy a világ első beltéri grillezéseinek bizony az egészségre is volt hatásuk. A Qesem barlangjában élő emberek, nem csak a tűz előnyeit élvezték – a húsok beltéri sütését – de meg kellett tanulniuk kontrollálni is a tüzet, amivel együtt éltek.”

„Ez az egyik első jele a mesterséges légszennyezésnek a bolygónkon. Én is erőművek, kémiai gyárak mellett élek. Egyrészt függünk ezektől a technológiáktól, másrészt viszont belélegezzük az általuk kibocsátott szennyező anyagokat. A fejlődésnek ára van – mi pedig vélhetően a legelső bizonyítékára leltünk mindennek, a 400 000 éves Qesem barlangjában.”

A fogkő analizálásakor találtak még apró esszenciális zsírsav mintákat, melyek valószínűleg magokból vagy diófélékből származhattak, illetve kisebb keményítő darabkákat is.

A Qesem barlang 200 ezer évig volt betemetve, így a leletek kitűnő állapotban maradtak.

A Qesem barlang 200 ezer évig volt betemetve, így a leletek kitűnő állapotban maradtak.

„Tudjuk, hogy a barlanglakók fogyasztottak állati eredetű táplálékot, ráadásul ki is használták őket teljesen” – folytatja Barkai professzor. „Tudjuk, hogy állatokra vadásztak, levágták majd megsütötték őket, eltörték a csontjaikat, hogy a csontvelőhöz jussanak, a csontok maradványaiból pedig éles szerszámokat faragtak maguknak. Most közvetlen bizonyítékunk van a növényi táplálkozás nyomaira is, az állati eredetű hús és zsiradékok mellett. Teljes képet kaptunk a táplálkozási, vadászati és gyűjtögető szokásaikról.”

A fogkőben apró növényi rostokat is találtak, melyekkel elődeink vélhetően a fogaikat tisztították.

„A felfedezéseink különlegesek – nincsen más hasonló tudományos munka ugyanebből a korból. A szén és a keményítő nyomok sokkal tejesebb képet adnak ezen emberek életmódjáról – és ez az egyre gyarapodó tudást közvetlenül a fogak vizsgálatának köszönhetjük.”

További kérdéseid vannak?
A Fresh24Dental szakértői 24 órán belül válaszolnak kérdéseidre!

Kérdezd szakértőinket! 

A Fresh24Dental fogorvosai 24 órán belül válaszolnak! 

Kérdezd szakértőinket! 

A Fresh24Dental fogorvosai 24 órán belül válaszolnak! 

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom