Kilépés a tartalomba 
A nyelvpiercing nem csak a fogak letörése, az íny sérülése, a parodontális betegségek, illetve a beszéddel, nyeléssel és rágással kapcsolatos problémák miatt veszélyes, hanem mert az ékszeren olyan, részben baktériumokból álló réteg (biofilm) alakul ki, mely jelentősen megnöveli a különböző fertőzések kockázatát.
Az Ausztriában készült felmérésben 85, nyelvpiercinggel rendelkező személyt vizsgáltak. Miután felmérték a résztvevők szájhigiéniáját, véletlenszerűen kiosztottak közöttük különböző anyagokból (rozsdamentes acél, titán, kétféle műanyag) készült, steril piercingeket. Két hét után jelentkeztek kontrollra a résztvevők.
A szakemberek megállapították, hogy bár a vizsgált személyek nyelvén található lyukban alacsony a baktériumszint, a fémből készült piercingeken biofilm alakult ki. A fém és titán ékszereken talált baktériumtípusok kapcsolatban állnak a sztafilokokkusz által okozott fertőzésekkel, így az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy egy esetlegesen, a piercing üregében kialakuló fertőzés során a fém ékszerek megnövelik a komplikációk kockázatát.
Nem csak a nyelv-, de az ajak-, az arc- és a nyelvcsap piercinget is kerülendőnek vélik a szakemberek, hiszen mind akadályozzák a megfelelő beszédet, rágást és nyelést. Sajnos túlzott nyáltermeléshez, fertőzésekhez, a fogak letöréséhez, az íny sérüléséhez, vérzésekhez, a fogtömések károsodásához, az idegek sérüléséhez és fémérzékenységhez is vezethetnek a divatos, ám korántsem ártatlan ékszerek.