Kilépés a tartalomba 
A legtöbben használtunk már valamilyen szájöblítőt, akár preventív akár terápiás céllal, hiszen a szájvizekben található antiszeptikus hatóanyagok segítenek a felgyülemlett baktériumok elpusztításában, ezáltal hozzájárulnak a szájüregi betegségek megelőzéséhez. Egy friss tanulmány mégis arra hívja fel a figyelmünket, hogy nem szabad túlzásba esni a szájöblítőkkel, azok ugyanis felboríthatják szájüregünk normál baktériumállományát.
A Nitric Oxide szaklapban publikált tanulmány szerint a napi kétszeri szájvíz használat a szájüregben élő jótékony hatású baktériumokat is elpusztíthatja, ami módosíthatja a szervezet cukor-lebontó képességét, cukorbetegség kialakulását eredményezve. Ez az összefüggés különösen igaz azokra, akik genetikailag egyébként is hajlamosak a diabéteszre.
A birminghami Alabama Egyetem munkatársai által készített klinikai tanulmány összesen 1206 túlsúlyos, 40 és 65 év közötti felnőtt adatait vizsgálta, akik a tanulmány kezdetekor sem cukorbetegségtől, sem pedig kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségtől nem szenvedtek.
Az adatok felvételekor többek között azt is megkérdezték a résztvevőktől, hogy használnak-e otthonukban szájvizeket, s ha igen, milyen rendszerességgel öblögetnek? A megkérdezettek 43 százaléka naponta egy alkalommal, míg 22 százalékuk naponta két alkalommal is használt valamilyen szájöblítőt.
Átlagosan három éves utókövetés elteltével a kutatócsoport újra megvizsgálta a résztvevőket, cukorbetegség illetve prediabétesz jeleit keresve. A tanulmány utolsó fázisába végül 945 főt tudtak bevonni, a lemorzsolódott önkéntesek adatait nem vették figyelembe.
Kiderült, hogy azok a résztvevők, akik naponta két alkalommal is használtak valamilyen szájöblítőt, 55 százalékkal hajlamosabbak voltak a prediabétesz vagy a diabétesz kialakulására a vizsgált három év alatt, mint azok, akik egyáltalán nem használtak szájvizeket.
A vizsgálat során a szájápolási szokások mellett olyan életmódbeli és szociális tényezőket is figyelembe vettek, mint a táplálkozás, a szájhigiénia, az alvási zavarok, a gyógyszerek, az éhgyomorra mért glükóz szintek, a jövedelemszint illetve az iskolázottság.
Dr. Rakesh P. Patel, az egyetem munkatársa és a kutatás vezető szerzője szerint a jelenség magyarázata az lehet, hogy a szájvizekben található antibakteriális összetevők (pl. klór-hexidin) nem csak a szájüregi gyulladásokért felelős baktériumokat pusztítják el, hanem azokat a jótékony baktériumfajokat is, melyek például a nitrogén-monoxid termelésében vesznek részt.
A nitrogén-monoxid olyan szervezetünk által előállított kémiai anyag, ami segít a vércukorszint kontrollálásáért felelős inzulin nevű hormon szabályozásában. Ha a termelt nitrogén-monoxid mennyisége valamilyen ok miatt módosul, az alany jóval hajlamosabb lesz a cukorbetegségre.
Csak az Egyesült Államokban több mint 30 millió ember cukorbeteg és további 84 millió főnél diagnosztizálható prediabétesz, amikor a vércukorszint már magasabb, mint a normál érték, de még nem éri el a diabétesz igazolásához szükséges szintet.
Magyarországon 2003 és 2015 között megduplázódott a cukorbeteg felnőttek és gyermekek száma, jelenleg több mint 770 ezer magyar ember szenved diabétesztől.
Mivel a szájvizek használata egyre népszerűbb a lakosság körében, a szakemberek óvatosságra intenek és további vizsgálatok elvégzését sürgetik. Az mindenesetre általános jó tanácsként szolgálhat, hogy igyekezzünk betartani a szájhigiénés szereken feltüntetett használati időtartamot, a klór-hexidint tartalmazó szerek legtöbbje ugyanis csak kúraszerűen használható, nem pedig állandó jelleggel.