Kilépés a tartalomba 
A londoni Queen Mary Egyetem kutatócsoportja a mineralizált anyagok kifejlesztésének olyan újszerű módjára bukkant, mellyel regenerálhatóvá válnak a kemény szöveteink, így a csont és a fogak.
A fogak külső rétegéül szolgáló fogzománc a szervezet legkeményebb anyaga, ami lehetővé teszi, hogy fogaink egy életen keresztül ellenálljanak az étkezés közben fellépő erőhatásoknak épp úgy, mint az étkezések során jelentkező savasságnak vagy az extrém hőmérsékleti változásoknak. Ezt az elképesztő teljesítményt a fogzománc tökéletesen szervezett felépítésének köszönheti.
A szervezet más szöveteivel ellentétben a fogzománc ugyanakkor nem képes önmagát regenerálni – ha a szerkezete egyszer megsérül, akkor fájdalmas panaszokat, végső soron pedig az érintett fog elvesztését tapasztalhatjuk. Világszerte mindenhol ismertek a fogászati panaszok, így a fogzománc regenerálásának lehetősége már régóta számos kutatás központi témája.
A Nature Communications természettudományi folyóiratban publikált brit tanulmány szerint létezik egy olyan újfajta módszer, mellyel elképesztő precizitással másolható le a fogzománc szerkezete, ami aztán képes a természetes fogzománccal azonos módon funkcionálni.
Ezt a mesterséges fogzománcot széles körben lehetne felhasználni olyan milliókat érintő panaszok kezelésében, mint a fogszuvasodás, vagy a fogzománc kopása miatt fellépő fogérzékenység.
A tanulmány szerzője, Dr. Sherif Elsharkawy fogorvos szerint az újonnan kifejlesztett anyag egyszerűsége és sokoldalúsága új utakat nyithat meg a fogzománc regenerációs folyamataiban, így például olyan savaknak ellenálló kötést lehetne kifejleszteni, ami képes beszivárogni, mineralizálni és megvédeni a dentincsatornákat, ezáltal véglegesen megszüntetheti a fogérzékenységet.
A kifejlesztett mechanizmus egy olyan speciális fehérjén alapul, ami képes beindítani és szabályozni az apatit nanokristályok termelődését – hasonlóan ahhoz, ahogyan az a szervezetben is végbemegy a fogzománc fejlődésekor. Ez a strukturális szervezettség nélkülözhetetlen fogzománcunk kimagasló ellenállóképességéhez.
Alvaro Mata professzor szerint az anyagtudomány legfőbb célja, hogy a természettől ihletet nyerve olyan mesterséges anyagokat állítson elő, melyek a molekuláris építőelemek precíz kontrollálásán alapulnak.
Jelen felfedezés legfőbb eredménye az, hogy eléri az egyébként rendezetlen fehérjéknél, hogy azok beindítsák majd kontrollálják a mineralizáció folyamatát. Ezen mechanizmus révén olyan újszerű technikákat fejleszthetnek ki, melyek tökéletesen képesek utánozni a szervezetben természetes módon végbemenő, hierarchikusan szervezett folyamatokat.
Szakértők szerint a mineralizációs folyamat kontrollálása révén akár dentint vagy csontot is képesek lehetünk előállítani a jövőben, ami milliók életminőségére lehetne pozitív hatással.