Kilépés a tartalomba 
Rágózni jó. Nem csak a hasznossága miatt, egyszerűen szeretünk vele szórakozni. Lehet, hogy a rágóbuborék fújásból már kinőttünk, mégis jó elfoglalni vele magunkat, arról nem is beszélve, hogy a dohányzásról leszokni vágyók egyik legnagyszerűbb pótcselekvése a rágózás. Lehet, hogy ennél tudatosabbak vagyunk és mondjuk a fogaink épsége vagy leheletünk frissítése miatt veszünk majszolnivalót a szánkba, de valószínűleg akkor is meglep minket a tény, hogy ez nem csak fizikailag, de mentálisan is jó hatással van ránk.
Ha valaki szeretné megzabolázni az étvágyát vagy fejlesztené a memóriáját, általában testedzésbe kezd vagy jól kialussza magát. Azért jó, ha tudjuk, ennél létezik egyszerűbb és gyorsabb megoldás is: elég elrágni egy cukormentes rágógumit és szellemileg felfrissülünk, sőt a rágcsálnivalókat sem kívánjuk úgy – legalábbis ezt állítja a Wrigley Science Institute 2009-ben végzett tanulmánya.
Az elménkért…
A kutatáshoz a vezetők 108 nyolcadik osztályos, matematika szakos tanulót választottak ki, akiket két csoportra osztva 14 héten keresztül tanulmányoztak. Az egyik csapat rágózhatott házi feladat- és dolgozatírás közben, míg a többi diáknak egyáltalán nem volt szabad rágógumit venni a szájába.
Az eredmény igen meglepő lett: a rágózós diákoknak 3 százalékkal javult a matematika teszteredményük a másik csoporthoz képest, sőt őket jobb jeggyel zárták le év végén.
Nyugodtan használhatják a rágót tanulmányi segédeszközként a gyerekek, mondja Craig Johnston, a tanulmány vezetője. Ráadásul a kutatásba bevont pedagógusok szerint a rágózó diákoknak kevesebb szünetre van szükségük, jobban odafigyelnek és tovább maradnak csendben, mint társaik.
Az ókor óta „rágóznak” az emberek: a görögök a masztikszfa mézgáját rágcsálták, a maják a zapotafa (ma már rágógumifa) gyantáját, az amerikai őslakosok pedig egyszerűen a lucfenyő nedvét – később ők ismertették meg az európaiakkal a rágógumi ősét.
…és a testünkért.
De nem csak emiatt érdemes rágógumit csócsálnunk, hiszen az már régóta bizonyított, hogy fogainknak különösen jót tesz, de még a savas refluxtól szenvedőknek is enyhítheti a panaszait.
Több szakmai intézmény tette közzé, hogy étkezés után 20 perc cukormentes rágózás segít a fogszuvasodás megelőzésében, hiszen hatására nyáltermelésünk beindul, a nyál pedig segít lemosni a baktériumokat és a savakat a fogakról. Ugyanígy a nyálképződés miatt hatásos a rágózás a refluxos betegeknél is, hiszen a lenyelt nyál savtalanító tulajdonsággal bír a gyomorban.
A téma népszerű tudományos körökben: voltak már olyan köpenyesek is, akik azt bizonyították, hogy a rágózó emberek nem csipegetnek annyit, ezáltal nem is híznak olyan könnyen, sőt, még fogyni is tudnak, ugyanis a szervezet egy óra alatt 11 kalóriát éget el rágógumizás közben.
Persze nem így kell megszabadulni fölösleges kilóinktól, de mindent összevetve nyugodtan kijelenthetjük: a rágónak több jótékony, mint káros hatása van az emberi szervezetre.
Mindig vannak kivételek.
Vannak viszont olyan esetek, amikor jobb kerülni a rágót: az állkapocs-ízületi rendellenességtől, állkapocs-ízületi ficamtól, krónikus fejfájástól és éjszakai fogcsikorgatástól szenvedők jobb, ha nem rágóznak rendszeresen, ők ugyanis csak ronthatnak a helyzetükön.