Kilépés a tartalomba 
Bár továbbra sem tisztázott, hogy pontos mi okozza az autizmus kialakulását, a kutatók szerint a genetika mellett a környezeti tényezők is komoly szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Ezen környezeti faktorok meghatározása nehéz, azonban az autista gyermekek tejfogainak lézeres vizsgálatával a szakértők sikerrel elemezhették a nehézfémek és az autizmus közötti összefüggéseket.
Az amerikai Járványügyi Központ (CDC) legfrissebb felmérése szerint az Egyesült Államokban 68 gyermekből 1 ún. autizmus spektrum zavartól (ASD) szenved. Egy friss tanulmány szerint a szervezet nehézfém-koncentrációja is közre játszhat a betegség kialakulásában.
A Nature Communications tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint bár korábbi elemzések már vizsgálták a mérgező fémek, az esszenciális tápanyagok és az ASD kockázata közötti összefüggéseket, azonban a fémkoncentrációk pontos szintjének meghatározása híján ezek a vizsgálatok korlátozottak voltak.
Néhány korábbi tanulmány például a mérgező fémeknek való kitettség mértékét a vérben található koncentrációk alapján becsülte meg, ez az értékelés azonban azt követően történt, hogy az érintett gyermekeket már diagnosztizálták az autizmussal.
Voltak olyan megfigyelések is, melyek a genetikai tényezők szerepére nem tudtak magyarázatot adni, ami szintén befolyásolhatta az eredmények kiértékelését. Általánosságban elmondható, hogy az autizmus vizsgálatának szempontjából a környezeti és a genetikai tényezők különválasztása nagy kihívást jelent.
A New York-i Orvosi Egyetem által végzett legújabb kutatás azonban sok ilyen nehezítő tényezőt oldott fel. Természetes módon kihullott tejfogak vizsgálatával a szakemberek egészen magzati korig visszanyúló információkhoz jutottak, ikerpárok vizsgálatával pedig a genetikai tényezőket is sikerült különválasztani a környezeti faktoroktól.
Ahhoz, hogy meghatározzák a gyermekek szervezetének születés előtti és születés utáni fémtartalmát, a kutatók lézerrel analizálták az elhullajtott tejfogak szerkezetét. A lézertechnológia lehetővé teszi a dentin rétegeinek pontos különválasztását.
A fák évgyűrűihez hasonlóan a fogakban is találhatók ún. növekedési gyűrűk, melyek a különböző növekedési szakaszok egyedi lenyomatait hordozzák.
A szakértők szerint a tejfogak ilyen módon történő elemzése kulcsfontosságú az autizmus kialakulásának vizsgálatában, hiszen a magzati hatások lényegesek, azonban ilyen technológiák nélkül elemzésük szinte lehetetlen.
32 ikerpár fogai mellett 12 ikerpár egyik tagjának tejfogait is elemzés alá vetették, így sikerült összehasonlítani a különböző fogfejlődési mintázatokat és a fémek koncentrációját olyan ikerpároknál, ahol csak az egyik gyermek szenved ASD-től, olyanoknál ahol mindketten és olyanoknál is, ahol egyik gyermek sem beteg.
Azoknál az ikerpároknál, ahol csak az egyik gyermek szenved ASD-től a tejfogak szerkezete meglehetősen nagy eltéréseket mutatott a testvér fogaihoz képest.
Kiderült, hogy az autista gyermekeknél jóval magasabb volt az ólom koncentrációja a szervezetben magzati fejlődésük során. A legnagyobb különbség az autista és a nem autista gyermekek szervezetének ólom szintjében a születés utáni időszakban volt tapasztalható.
Másrészt a cink jóval komplexebb mintázatot mutat. Magzati korban az autista gyermekek alacsonyabb cinkszinttel rendelkeztek, de születés után ez a szint megemelkedik, ráadásul jóval magasabbra, mint a nem-autista gyermekeknél mért értékek.
A mangán ugyanúgy szerepet játszhat az autizmus kialakulásában. Az ASD-től szenvedő gyermekek mind születés előtt, mind pedig születés után kevesebb mangánnal rendelkeznek, mint egészséges társaik.
Mindent összevetve a vizsgálatokból kiderült, hogy a terhesség alatti nehézfémterhelés és a szervezet képessége, hogy lebontsa azokat, mind befolyásolják az autizmus kialakulását.
Tudományos körökben egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fogak lézeres elemzése, hiszen korábban nem állt rendelkezésünkre olyan eszköz, ami a terhesség során gyermeket ért hatásokat is ilyen pontosan visszaadta volna.