Fogzománcunk mikroszkopikus kristálykötegekből épül fel, színe áttetsző, épp ezért fogunk árnyalatát nem a zománc, hanem a születéskori dentin színe határozza meg. A zománc legfőbb funkciója a védelem, mégpedig az erőhatásokkal (rágás, csikorgatás, trauma) illetve a savas kémhatású ételekkel, italokkal szemben. Idővel, ahogy fogzománcunk kopik és vékonyodik, fogunk árnyalata úgy közelít egyre inkább a dentin színéhez.
Rágás közben a zománcon mikrorepedések keletkeznek, melyekben később kitűnően megtelepszenek az elfogyasztott ételekből származó lerakódások, így a fog egyre fénytelenebb és sárgább lesz.
Fogfehérítéskor ezeket a lerakódásokat távolítjuk el. A nyitva maradt repedéseket van, hogy a nyál nagyon gyorsan feltölti ásványi anyagokkal, de az is előfordulhat, hogy újra megtelepszenek benne a szennyeződések.
Külső vagy belső elszíneződés – nem mindegy!
A fog kétféleképpen színeződhet el: szerkezetében vagy csak külsőleg, a felszínén.
Belső, szerkezeti elszíneződést általában trauma, fluoridhiány vagy valamilyen kémiai anyaggal való érintkezés okoz.
A múltban az volt az általánosan elfogadott nézed, hogy ezek az elváltozások túl mélyen vannak ahhoz, hogy fogfehérítéssel segíteni lehessen rajtuk, ám napjainkban egy szakember által végzett fehérítő kezeléssel még ezek a komoly elszíneződések is kifehéríthetők.
Külső elszíneződésről ellenben akkor beszélünk, amikor a fogak felszínén valamilyen sötét árnyalatú étel vagy ital, dohányzás vagy egyszerűen az idő múlása hagy nyomot.
Enyhébb esetben egyszerű fogmosással (esetleg speciális fogkrémekkel) vagy fogorvosi tisztítással eltávolítható a színeződés.
Makacsabb külső elszíneződéskor jöhetnek szóba az erősebb szerek illetve a kémiai fehérítés.
Nem csak az esztétikum miatt érdemes odafigyelni fogaink sárgulására, tartós külső elszíneződés esetén a lerakódások elérhetik a dentint, s ilyenkor már visszafordíthatatlan lesz a folyamat.
Pontosan mi befolyásolja a fogak elszíneződését?
ÉLETKOR
Az életkor és a fogak színe között szoros összefüggés van, az évek múlásával ugyanis egyre több lerakódás halmozódik fel a zománcban, így a fog veszít fehérségéből és fényéből.
A tinédzserkorúak még azonnali és drámai eredményt érhetnek el a fogfehérítéssel, míg a húszas éveikben járóknál a fogak már természetüknél fogva elkezdenek sárgulni és kevésbé bizonyul hatásosnak egy-egy fehérítő eljárás.
Negyvenes éveinkre a sárga árnyalat egyre inkább barnába hajlik és fogazatunk állandó odafigyelést igényel.
Az ötveneseknél már annyira a zománcba ivódtak az elszíneződések, hogy azok eltávolítása bár nem lehetetlen, mégis nehézkes.
Alapszín
Mindannyian egy előre meghatározott fogszínnel jövünk a világra, ami lehet sárgás-barnás vagy zöldesszürkés, ám idővel mindegyik egyre jobban érvényesülni fog. A sárgás-barna árnyalat általában jobban reagál a fehérítésre, mint a szürkés-zöldes alapszín.
Áttetszőség és vékonyság
ezek szintén olyan genetikai tényezők, melyek idővel egyre kifejezettebbek lesznek. Habár minden fogtípus mutat valamilyen fokú áttetszőséget, a vastag és átlátszatlan fogaknak meg van az előnyük, hogy világosabb színűnek tűnnek, csillogóbbak és jobban reagálnak a fehérítésre.
A vékonyabb szerkezetű és áttetsző fogakban kevesebb a pigment, ami a fogfehérítés kulcsfontosságú eleme. Kozmetikai fogászok szerint az áttetszőség az egyetlen dolog, melyen nem lehet segíteni fogfehérítéssel.
Étkezési szokások
A vörösbor, kávé, tea, kóla, sárgarépa, narancs és más, erős színű ételek és italok észrevehető elszíneződést eredményeznek a fogakon.
Az olyan savas ételek, italok, mint a citrusfélék vagy az ecetfélék elősegítik a fogzománc erózióját, így a fog áttetszővé válik és egyre jobban látható lesz a sárgás színű dentin.
Dohányzás
A nikotin barna lerakódást hagy maga után a fogak felszínén, mely lassan ugyan, de beivódik a fog szerkezetébe és belső elszíneződést okoz.
Gyógyszerek/kemikáliák
A tetraciklin nevű természetes antibiotikum fogzás alatt adagolva sötétszürke vagy barna, vékony csíkokban elszíneződést idéz elő a fogak felszínén, amit nagyon nehéz eltávolítani. A túlzott fluoridbevitel viszont fluorózishoz vezet, ami összefügg a fehér foltok megjelenésével is.
Fogcsikorgatás
Leggyakrabban stressz miatt szorítjuk, csikorgatjuk a fogainkat, általában álmunkban, de előfordul, hogy napközben is. Ezek olyan mikrorepedéseket hoznak létre a fog szerkezetében, melyektől hamar elszíneződhet a fogak rágóéle.
Trauma
Esések vagy sérülések következtében könnyen károsodhatnak, letörhetnek a fogak, a sérült felszín pedig tökéletes helyet biztosít a lerakódásoknak, majd az elszíneződéseknek.
Mit tehetünk, hogy megelőzzük vagy orvosoljuk a problémát?
Megelőző lépések:
– kerüljük a túlzottan savas ételeket, italokat;
– kerüljük a sötét árnyalatú ételeket, italokat (kóla, kávé, vörösbor);
– gyümölcsfogyasztás utána 1-2 óráig ne mossunk fogat, maximum vízzel öblögessünk;
– kerüljük a szivarozást, dohányzást;
– kerüljük a túlzott fluoridbevitelt;
– ha csikorgatjuk fogainkat, szerezzünk be éjszakai fogvédőt;
– ha sportolunk, lehetőség szerint viseljünk fogvédőt;
– pótoljuk a fogaink számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat (D-vitamin, kalcium).
Elsárgult fogak kezelésére:
– keressünk fehérítő hatású fogkrémet vagy szájvizet;
– félévente-évente kérjünk fogorvosunktól teljeskörű tisztítást, polírozást;
– makacs külső vagy belső elszíneződés esetén próbálkozhatunk kémiai fehérítéssel;
– legjobb, ha szakemberre bízzuk a feladatot.