Kilépés a tartalomba 
A fogíny megbetegedéséért felelős egyes baktériumfajok jelenléte megnöveli a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát – derül ki az Amerikai Rákkutatási Egyesület legfrissebb tanulmányából.
A szájüregben több millió baktérium él, melyek egy része a szervezet számára nélkülözhetetlen az egészséges emésztés vagy a vírusok elleni védekezés során. Vannak azonban olyan baktériumfajok is, melyek szájüregi betegségek, így a fogszuvasodás vagy a fogágybetegség kialakulásáért felelősek.
Az elmúlt évtizedben egyre több olyan tanulmány látott napvilágot, ami a szájüregi baktériumfajok és bizonyos megbetegedések közötti kapcsolatot vizsgálta. Ma már tudjuk, hogy a szájüregi betegségekkel összefüggésbe hozható bacilusok túlszaporodása egyensúlytalanságot teremt a szervezetben és a véráramba kerülve a test számos területén okozhat problémákat.
A nyelőcsőrák a nyolcadik leggyakoribb ráktípus világszerte és egyben a hatodik halálok a daganatos betegségek között, mondja az Amerikai Rákkutatási Központ munkatársa, Jiyoung Ahn PhD. Mivel a betegséget nagyon nehéz korai szakaszában diagnosztizálni, a megbetegedés előrehaladottságával romlanak a gyógyulási esélyek és az ötéves túlélési ráta mindössze 15-25 százalék világszerte.
„A nyelőcsőrák végzetes ráktípus, melynek megelőzésére, kockázati rétegződésének megállapítására és korai felismerésére égető szükség van” – mondja a szakértő.
Korábbi kutatásokkal már sikerült alátámasztani, hogy bizonyos szájüregi mikroorganizmusok összefüggésben állhatnak a szájüregi-, a fej-, illetve a nyakrákkal. Jelen tanulmány hasonló kontextusban a nyelőcsőrák két típusát vizsgálta: nyelőcső adenocarcinoma (EAC) illetve nyelőcső laphámrák (ESCC).
Ahn és kollégái 122 ezer résztvevő szájüregi kenetét tanulmányozták, akik közül tíz éves utókövetésben összesen 106 főnél alakult ki nyelőcsőrák. Prospektív esettanulmány keretében a kutatók DNS mintát és újabb szájüregi keneteket gyűjtöttek, hogy összehasonlítsák, az egészséges résztvevőkéhez képest tapasztalható-e bármilyen eltérés a daganatos betegségtől szenvedők szájüregi baktériumállományában.
Az eredményekből kiderült, egyes baktériumfajok túlszaporodása megnövelheti a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát, így például a Tannerella forsythia bakétirum magasabb szintje 21 százalékkal növeli a nyelőcső adenocarcinoma kockázatát, míg a Porphyromonas gingivalis baktérium megnövekedett száma inkább a laphámrákos esetekre volt jellemző. Mindkét baktérium az ínygyulladással hozható összefüggésbe – teszi hozzá Ahn.
Ezzel szemben vannak olyan baktériumok is a szájüregünkben, melyek akár védelmünkre is szolgálhatnak a nyelőcsőrákkal szemben – a Neisseria baktérium jelenléte és a nyelőcső adenocarcinoma előfordulása között ugyanis fordított arányosságot tapasztaltak a szakértők.
„Tanulmányunk azt jelzi, hogy többet kell megtanulnunk a szájüregi mikrobióták szerepéről, olyan stratégiákat kidolgozva, melyekkel megelőzhető vagy legalábbis korai stádiumban diagnosztizálható a nyelőcsőrák. A következő lépés az, hogy igazoljuk, ezek a baktériumok valóban használhatók biomarkerekként” – foglalja össze gondolatait a szakértő.
A tanulmány még egy fontos dologra hívja fel a figyelmünket: igazolható, hogy a jó szájhigiénia, melybe beletartozik a mindennapos fogmosás és a rendszeres fogorvosi vizit, szintén fontos szerepet játszanak a fogágybetegségek és az abból kialakuló betegségek megelőzésében.