Foghúzás utáni komplikációk

Valamilyen okból kifolyólag életünk során bármikor áteshetünk foghúzáson. Nem kell, hogy fájdalom indokolja a fog eltávolítását, hiszen megelőző céllal is dönthetünk egy-egy fog kihúzása mellett. Bár rutin beavatkozásról van szó és Magyarországon a fogeltávolítás az egyik leggyakrabban végzett kezelés, mégis előfordulhatnak komplikációk, melyeket részben mi magunk is megelőzhetünk.

A leggyakoribb komplikációk:

– Vérzés;
– Bennmaradt fogszilánk, foggyökér;
– Szomszédos fog, nyálkahártya sérülése;
– Duzzanat;
– Arcüreg megnyílása;
– Szájzár;
– Csontelhalás;
– Zsibbadás/érzéketlenség;
– Fájdalom;
– Csontvelőgyulladás.

Vérzés

Legyen szó bármilyen elhelyezkedésű vagy méretű fogról, a fogeltávolítást minden esetben vérzés kíséri. Mivel szájüregünkben nyál is található, a foghúzás után szivárgó vér mennyiségét többnek ítélhetjük a valós mennyiségnél.

Foghúzás után fogorvosunk általában megkér minket, hogy harapjunk rá egy darab steril gézlapra, így nyomás segítségével mérsékelhetjük a vérzést, míg az teljesen el nem áll.

Normál esetben a vérzés a foghúzást követő órában már elmúlik, de fontos, hogy a gézlapot legalább 1 órán keresztül folyamatosan tartsuk a seben és ne nézegessünk 5 percenként alá, mert ezzel csak fokozhatjuk a vérzést.

Amennyiben néhány óra múlva ugyanolyan ütemben vérzik a seb, mint a fog eltávolításakor, akkor mindenképp keressük fel újból fogorvosunkat, aki a terület megtisztítása után néhány öltéssel lezárja a sebet.

MEGELŐZÉS: lehetőleg fogeltávolítás után kerüljük az intenzív mozgást, inkább pihenjünk és tartsuk legalább 1 órán keresztül a gézt a kihúzott fog helyén.

KEZELÉS: a vérzés normál esetben magától eláll, ha mégsem, akkor orvosi tisztításra és a seb összevarrására van szükség.

 

Bennmaradt fogszilánk, foggyökér

Előfordulhat, hogy a foghúzást nem sikerül teljes egészében végrehajtani és a fog vagy a foggyökér egy része nem kerül eltávolításra. Sajnos az ilyen bennmaradt fogmaradványok gyulladást okozhatnak, így eltávolításuk mindenképp javasolt.

Amennyiben általános fogorvos végzi a foghúzást, ám valamilyen fogmaradvány bent marad, javasolhatja, hogy látogassunk el egy szájsebészeti rendelőbe, ahol felkészültebbek a szakorvosok az ilyen komplikált esetekre.

MEGELŐZÉS: mivel műtéti komplikációról van szó, betegként nem előzhetjük meg a problémát, azonban választhatunk olyan kezelőorvost, akiről tudjuk, hogy rendelkezik szájsebészeti szakvizsgával, így komplikáció esetén is elláthat minket.

KEZELÉS: az érzéstelenítés mellett végzett fogmaradvány eltávolítás után teendőink ugyanazok, mint egy normál fog kihúzását követően. Amennyiben túl nagy a felnyitott terület, a seb összevarrására is szükség lehet.

 

Szomszédos fog, nyálkahártya sérülése

Egy komplikáltabb fogeltávolításhoz már használhatnak olyan eszközöket, melyek a beavatkozás során irritálhatják a száj nyálkahártyáját, esetleg felsérthetik a szomszédos fogak felszínét.

Amennyiben a nyálkahártya sérül, megduzzad vagy kipirosodik, néhány nap elteltével magától megnyugszik az érintett terület. Ha valamelyik szomszédos fog szenved sérülést, akkor konzultáljunk fogorvosunkkal, hogy van-e szükség az adott fog ellátására.

MEGELŐZÉS: műtéti komplikáció révén megelőzni nem tudjuk az ilyen sérüléseket.

KEZELÉS: a nyálkahártya gyorsabb gyógyulása érdekében használhatunk hialuronsav tartalmú öblögetőket, melyek felgyorsítják a sebgyógyulást. Szomszédos fog sérülése esetén, ha szükség van beavatkozásra, akkor kompozit tömőanyaggal állítják helyre a fog eredeti formáját.

 

Duzzanat

Foghúzást követően gyakran jelentkezik duzzanat az érintett területen, főleg, ha a foghúzás közben komplikációk merültek fel. Az arc duzzanata lehet teljesen normális jelenség az első napokban, ha azonban 3 napnál is tovább duzzadt marad az arc, esetleg egyre erősödik a tünet, akkor mindenképp keressük fel szakorvosunkat egy kontroll vizsgálat erejéig, mert ilyen esetben előfordulhat, hogy fertőzés alakult ki.

MEGELŐZÉS: az arcduzzanat megelőzésének legkiválóbb módja a jegelés. A foghúzást követő 24 órában jegeljük az érintett oldalt, pl. fagyasztott zöldborsóval, ami fel tudja venni az arc formáját. 25 percig jegeljünk, majd 5 percig tartsunk szünetet – ezt ismételgessük, ahányszor szükségesnek érezzük.

KEZELÉS: ha az arcduzzanat 3 napon túl is megmarad, keressük fel fogorvosunkat, aki kezeli az érintett területet és megszünteti a fertőzést.

 

Arcüreg megnyílása

Az arcüreg megnyílása sokkal rosszabbul hangzik, mint amennyire súlyos jelenségről van szó. A felső fogak rendelkezhetnek annyira hosszú gyökerekkel, hogy azok beérnek az arcüregbe. Amikor egy ilyen fog kerül eltávolításra, akkor a maga után hagyott üreg nyitottá teszi az arcüreget.

Az arcüreg kisebb megnyílása általában magától gyógyul, ha azonban nagy kiterjedésű üreget hagy maga után a fog, akkor szükség lehet annak lezárására.

MEGELŐZÉS: hogy előre felkészülhessünk az arcüreg megnyílására, fogorvosunk készíthet röntgenfelvételt a fogainkról, amin előre látszik, hogy a felső állcsontban ülő fogak valamelyike belóg-e az arcüregbe.

KEZELÉS: amennyiben a megnyílt arcüreget le kell zárni, fogorvosunk kollagént helyezhet a kihúzott fog üregébe, ami elősegíti a szövetek újraképződését és az arcüreg lezárását, így megakadályozhatók a további szájsebészeti beavatkozások.

A gyógyulás ideje alatt legalább 14 napig kerüljük az orrfújást, dohányzást, az orrüregi nyomás csökkentése érdekében nyitott szájjal köhögjünk és tüsszentsünk, valamint ne használjunk szívószálat iváshoz. Fogorvosunk javasolhat antibiotikumokat, orrspray-ket vagy más gyógyszeres készítményeket a gyógyulás idejére.

 

Szájzár

Amikor a fogeltávolítás során hosszabb időn keresztül kell nyitva tartani a szánkat, a megerőltetés miatt másnapra ún. szájzár alakulhat ki. A szájzár azt jelenti, hogy csak korlátozottan vagyunk képesek kinyitni a szánkat, ami igazán evés vagy beszéd közben lehet kellemetlen.

MEGELŐZÉS: mivel a beavatkozás mellékhatásáról van szó, megelőzni nem tudjuk a szájzár kialakulását.

KEZELÉS: a szájzár 1-2 napon belül magától elmúlik.

 

Csontelhalás

A fogeltávolítás ritka mellékhatásaként jelentkezhet ún. csontelhalás (oszteonekrózis) is a környező területen. Általában olyan speciális esetben alakul ki csontelhalás, ha a beteg a beavatkozás ideje alatt speciális gyógyszeres (biszfoszfonát tartalmú) kezelés alatt állt.

A csontelhalás tünetei a fájdalom, a környező fogak kilazulása illetve az érintett terület gennyesedése.

MEGELŐZÉS: a fogeltávolítás előtt mindenképp tájékoztassuk szakorvosunkat a rendszeresen szedett gyógyszereinkről, hogy megakadályozhassuk a nem kívánt mellékhatásokat.

KEZELÉS: belsőleg antibiotikumos kezeléssel, külsőleg az érintett csontállomány eltávolításával és gyulladáscsökkentő szájvizek használatával orvosolható a fenti tünet együttes.

 

Zsibbadás/érzéketlenség

Zsibbadás vagy paresztézia általában a hátsó őrlőfogak, bölcsességfogak eltávolításakor jelentkezhet. A tartós zsibbadást az alsó állcsontban futó ideg sérülése okozza, a hátsó fogak gyökerei ugyanis az idegpályák környékére nyúlnak be. Az idegek megsértése miatti zsibbadás vagy érzéketlenség jelentkezhet az arcon, az ajkakon, az állon vagy a nyelven.

A zsibbadás a legtöbb esetben csak átmeneti és néhány napon vagy héten belül magától elmúlik, vannak esetek, melyekben ennél hosszabb távú és akár 6 hónapig is fennállhat, míg nagyon ritka esetekben teljesen maradandóvá válik az állapot.

MEGELŐZÉS: a zsibbadás megelőzéseként érdemes röntgen- vagy CT felvételt készíteni az érintett területről, így megakadályozható az idegpályák megsértése.

KEZELÉS: amennyiben a zsibbadás/érzéketlenség 6-12 hónapnál is tovább megmarad, lehetőség van az idegek műtéti korrekciójára.

 

Fájdalom

Fogeltávolítást követően az érzéstelenítő injekció hatásának elmúlásakor tapasztalhatunk némi fájdalmat az érintett terület környékéről. Ilyenkor fájdalomcsillapító gyógyszerekkel 1-2 nap múlva teljesen elmúlik a fájdalom.

Van azonban olyan speciális eset, amikor az eltávolított fog üregéből kiesik a véralvadék, szabaddá téve az üreget, ami erős fájdalmat okozhat. Ez a jelenség legtöbbször a hátsó fogaknál vagy a komplikált, nehéz fogeltávolításoknál fordul elő.

A véralvadék kiesése miatti fájdalomra jellemző, hogy 2-3 napig teljesen normális mértékű fájdalmat érez a páciens, s csak ez után kezdődik el az intenzívebb fájdalom, amit akár fülfájás is kísérhet. Ez az intenzív fájdalom akár 1-2 hétig is eltarthat.

A véralvadék kiesése sokkal jellemzőbb a dohányosokra, éppen ezért a foghúzás utáni napokban érdemes kerülni a cigarettázást.

MEGELŐZÉS: a véralvadék kiesésének megakadályozása érdekében ne szívogassuk az eltávolított fog területét, ne dohányozzunk, ne igyunk szívószállal és ne öblögessünk, zubogtassunk.

KEZELÉS: amennyiben a foghúzást követő 2-3 napban egyre erősödő fájdalmat tapasztalunk, felkereshetjük fogorvosunkat, aki gyógyszeres kötszert tehet a sebbe, ami fájdalomcsillapító hatással bír. Ez a gyógyszeres kezelés 1-3 naponta megismételhető. Természetesen szedhetünk vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat is a tünetek enyhüléséig.

 

Csontvelőgyulladás

Bár igen ritka jelenségről van szó, a csontállomány bakteriális fertőzése előidézhet ún. csontvelőgyulladást (oszteomielitisz). A gyulladás általában az alsó állcsontot érinti, tünetei a láz, az érintett terület duzzanata és érzékenysége. Diagnosztizálásához röntgenfelvétel készítésére van szükség.

MEGELŐZÉS: mivel műtéti komplikációról van szó, nem előzhető meg.

KEZELÉS: a csontvelőgyulladás antibiotikumos kezeléssel orvosolható.