Fogcsikorgatás (bruxizmus) – Okok, következmények, megelőzési módok

Bár a közvetlen környezetnek sem kellemes a fogcsikorgatás jelensége, az egészségügyi következményeket mégis az alanynak kell magán viselnie. Jobb, ha közelebbről is megismerjük a fogcsikorgatás, fogszorítás mibenlétét, mert így jobban megérthetjük azt is, miért olyan fontos mielőbb tennünk ellene.

Kép: illusztráció/ Healthfriend.com

Életünk során időről időre összeszorítjuk vagy megcsikorgatjuk a fogainkat anélkül, hogy tudatos cselekvést végeznénk, vagy egyáltalán észrevennénk.

A fogcsikorgatás, orvosi nevén bruxizmus akkor jelent komolyabb problémát, ha az rendszeressé válik, ilyenkor ugyanis jelentősebb fizikai következményekkel is számolnunk kell: fogaink sérülhetnek, harapásunk abnormálissá válhat, illetve számottevő mértékben lekoptathatjuk a fogzománcunkat.

(X) hirdetés

Okok és következmények

A fogcsikorgatás oka legtöbbször a stressz és az idegesség, jellemzően éjszaka, álmunkban jelentkezik öntudatlan szokásunk, ezért nehéz lehet annak azonosítása is.

Ha van egy alvótársunk, aki már hallotta, hogy csikorgatjuk a fogainkat, akkor szerencsések vagyunk, de jellemző tünet lehet az ébredés utáni tompa, állandó fejfájás vagy a fájó állkapocs, esetleg a nyomásra érzékeny fogak.

Rossz szokásunk eredményeképp fogaink kilazulhatnak, letörhetnek, de az évekig elhúzódó fogcsikorgatás miatt akár annyira elkophatnak, hogy nem marad más belőlük, csak egy csonk.

(X) hirdetés

Ilyenkor általában már a fogbél gyulladásával is számolnunk kell, mely maga után vonja a gyökérkezelés szükségességét, majd fogpótlások (korona, híd) felhelyezését. Elvesztett fogainkat fogászati implantációval is pótolhatjuk.

Sajnos azonban nem csak fogaink szenvedhetik el a nem kívánt következményeket: állcsontunk szintén megsínyli a tartós fogcsikorgatást, az állkapocsízület ilyenkor begyulladhat, komoly esetben halláskárosodáshoz, s az arcprofil megváltozásához is vezethet.

Kezelés, megelőzés

Legtöbb esetben az egyetlen, amit tehetünk, hogy megvédjük a fogainkat. Ehhez a legnagyszerűbb az éjszakai fogvédő viselete, melyet fogorvos javasolhat.

Mivel azonban a bruxizmus lelki eredetű betegség, fontos megértenünk, hogy megállításához szellemileg is rendbe kell egy kicsit hozni magunkat. Ha valamilyen komoly trauma következtében alakult ki a fogcsikorgatás szokása, akkor mindenképp forduljunk szakemberhez (pszichológus, pszichiáter), aki segít feldolgozni a történteket.

Ha egyszerűen ideges alkatúak vagyunk, akkor érdemes elsajátítani relaxációs technikákat, rászokni a rendszeres testmozgásra és fizikai aktivitásra, ezáltal ugyanis bizonyítottan csökken a szervezetünkben a stresszhormon szintje.

 

További tanácsok fogcsikorgatás esetén:

– Kerüljük a koffeintartalmú ételek, italok fogyasztását (pl. kávé, kóla, csokoládé…);

– Kerüljük az alkoholfogyasztást, ez ugyanis csak felerősíti a fogcsikorgatási hajlamot;

– Ételen kívül mást ne rágcsáljunk (pl. ceruzavég, tollvég, köröm);

– Kerüljük a rágózást, ezzel is arra sarkalljuk az izmainkat, hogy folytassák szorító munkájukat;

– Tanuljuk meg kezelni a helyzetet! Ha azon vennénk észre magunkat, hogy napközben csikorgatjuk, szorítjuk a fogunkat, nyugodtan tegyük a nyelvünk hegyét a két fogsorunk közé, ezzel ellazíthatjuk az izmainkat;

– Állkapcsunk mozgatásáért, s a rágásért felelős izmokat meleg borogatással is ellazíthatjuk: éjszakára helyezzünk melegítőpárnát vagy meleg konyharuhát a fül-áll közötti arcélre.

Item added to cart.
0 items - Ft