Kilépés a tartalomba 
A Szingapúri Nemzeti Egyetem (National University of Singapore) munkatársai lehetséges összefüggést találtak két igen gyakori gyermekkori megbetegedés, a fogszuvasodás és az atópiás dermatitisz vagy ekcéma között.
A Journal of Clinical Immunology szaklapban publikált kutatási anyag szerint azok a 2-3 év közötti gyerekek, akik atópiás eredetű bőrbetegségtől szenvednek, háromszor akkora eséllyel rendelkeznek szuvas fogakkal, mint bőrbetegség nélküli társaik.
Az atópiás dermatitisz vagy atópiás ekcéma krónikus, visszatérő bőrgyulladás, ami általában viszkető, vörös, duzzadt, kirepedezett bőrt vagy kiütéseket eredményez.
A betegség az elmúlt években egyre gyakoribb előfordulást mutat, a fejlődő országokban élő gyermekek 15-30 százalékánál észlelhetők a tünetek.
Fogszuvasodás tekintetében világviszonylatban egyre elkeserítőbb a helyzet, rengeteg iskolás korú gyermek rendelkezik szuvas fogakkal. Becslések szerint Szingapúrban 10-ből 4 óvodás korú gyermeknek fogszuvasodása van.
Jelen tanulmányhoz a szakértők 500 szülőt kérdeztek ki gyermekük első életévében (3, 6 és 12 hónapos korban), hogy kiszűrjék melyek azok a gyermekek, akik ekcémás tünetekkel rendelkeznek.
Ahol az édesanya bőrproblémákról számolt be, ott karcolásos allergiateszttel vizsgálták a gyermek szervezetét a leggyakoribb allergénekre.
Eredményeik szerint azoknak a kisgyermekeknek, akik ekcémától szenvedtek 3,29-szer, azoknak a gyermekeknek pedig akik pozitívak lettek a leggyakoribb allergénekre, 3,09-szer gyakrabban alakult ki fogszuvasodásuk, mint azoknak a gyermekeknek, akiknek nem volt bőrproblémájuk.
„Legújabb felfedezésünk segíthet tájékoztatni a szülőket és gondviselőket, hogy az ekcéma előre jelezheti a fogszuvasodásra való erősebb hajlamot” – mondta Dr. Stephen Hsu, a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatója.
„A rendszeres fogászati ellenőrzések segíthetnek minimalizálni a fogszuvasodás kialakulását ezeknél a gyermekeknél.”
A kutatócsoport szerint ez az első alkalom, hogy kapcsolatot találtak az atópiás dermatitisz és a fogszuvasodás között. A kapcsolat mögött lehetséges, hogy magzati korban kialakuló szerkezeti defektusok állnak.
Ahhoz, hogy igazolják a jelenség hátterében álló mögöttes biológiai folyamatokat, a kutatóknak további genetikai vizsgálatokra van szükségük.