Az iskolai prevenció lehet a titka az egészséges szájüregnek?

2014-09-22T16:06:33+00:00 2014. február 14.|Gyermekfogászat|

A Koppenhágai Egyetem és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közösen végzett felmérése szerint az iskolai prevenciós és egészségmegőrző programok különösen fontosak lehetnek hosszú távon.

iskolai prevencio

„A skandináv gyerekek általában egészségesek fogakkal és ínnyel rendelkeznek, ami főként az iskolákban elérhető fogászati ellátásnak, a fluoridos fogkrémeknek, az egészséges életmódnak és a magas életszínvonalnak köszönhető. De a világ szegényebb országaiban egészen más a helyzet, mint itt, Skandináviában. Ugyanakkor pozitív változásnak tekinthető, hogy a WHO egészségmegőrző iskolai programja globálisan is kezd elterjedni, s ennek hála a szájhigiéniára már nincsenek akkora hatással a társadalmi különbözőségek” – mondja Poul Erik Petersen, a Koppenhágai Egyetem professzora.

A szakemberek egy, az általános egészségi állapotot és a szájüreg épségét érintő kérdéssor segítségével adatokat gyűjtöttek összesen 61 olyan országból, ahol jelenleg is futnak egészségmegőrző programok az iskolákban. Megállapították, hogy azok az intézmények, ahol egészséges iskolai körülményeket alakítottak ki – és ahol szájápolási és prevenciós oktatást tartanak a diákoknak – általában jó kiindulópontot jelentenek a gyermekeknek későbbi életük során. Nem csak egészségesebben élnek, de odafigyelnek az étkezések, a testmozgás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a HIV betegség megelőzésének fontosságára is.

A felmérésben résztvevő országok hatvan százaléka ugyan tart formális oktatást a fogak tisztán tartásáról, de nem minden nemzet rendelkezik tiszta ivóvízzel és megfelelő higiéniai körülményekkel. Ez főleg Ázsia, Latin-Amerika és Afrika egészségügyi- és oktatási hatóságainak jelent sürgető feladatot.

hirdetés (X)

„Ezekben a régiókban a cukrozott üdítők és édességek iskolán belüli árusítása jelenti az egyik legnagyobb problémát. Az édességeket gyakran az alulfizetett tanárok árusítják a gyerekeknek, így jutnak extra jövedelemhez” – magyarázza Poul Erik Petersen, majd hozzáteszi: „Ez természetesen igen ártalmas a gyerekek fogainak. Sok diák szenved fogfájástól és általános rossz közérzettől, ami tanulmányi eredményeikre is hatással van.”

Az alacsony életszínvonalú országokban a legnagyobb akadályt a pénzügyi források és a szakképzett személyzet hiánya jelenti. Ezeken a helyeken csak kevés, vagy szinte semmi idő nem jut a szájápolásra, s a preventív módszerek közül a fluoridot is csak korlátozottan érhetik el.

A társadalmi egyenlőtlenség hatása a világ összes területén komoly problémát jelent, legyen szó fejlett vagy elmaradott régióról.

Még az olyan gazdag országokban is, mint Dánia, felfedezhetjük a társadalmi egyenlőtlenségek hatását, annak ellenére, hogy a szájüreg egészsége rengeteget fejlődött a gyermekek és a felnőttek körében is. A társadalmilag és pénzügyileg hátrányos csoportokban jóval gyakrabban fordulnak elő fog- és szájüregi panaszok, szemben a tehetősebb rétegekkel.

„Az iskolai fogászati ellátás dán modelljét az 1970-es, 1980-as években építették ki. A megfelelő szájhigiénia fenntartását függetleníteni kell a felnőttek és gyermekek szociális hátterétől. Ezen szemlélet hosszú távú hatása most már érződik a felnőttek és az idősebb emberek körében is, akik egészséges fogakkal és ínnyel, jó életminőséggel rendelkeznek. Sajnos nem minden ország képes ilyen átfogó iskolai rendszert létrehozni” – állapítja meg Petersen professzor.

További kérdéseid vannak?
A Fresh24Dental szakértői 24 órán belül válaszolnak kérdéseidre!

Kérdezd szakértőinket! 

A Fresh24Dental fogorvosai 24 órán belül válaszolnak! 

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi központ