Az elmúlt évek során sok országban, különösen az Európai kontinensen egyre inkább háttérbe szorult az orvosi amalgám fogászati célú felhasználása, helyette alternatív tömőanyagokkal, betétekkel látják el a szuvas fogakat. Az Európai Bizottság felismerve ezt az irányzatot, frissítette álláspontját az amalgám tömésekről és a kompozit tömőanyagokról is.
A most kiadott hivatalos dokumentum az Európai Bizottság (EB) 2008-as közleményének frissített verziója, melyben a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján foglalnak állást a fogászati tömőanyagok biztonságosságának kérdésében.
Míg 2008-ban az EB közleménye szerint mind a fém-alapú, mind pedig a kompozit tömőanyagok biztonságosak, addig a 2015-ös frissítés szerint mindig a páciens egyedi karakterisztikájának megfelelően kell kiválasztani a használni kívánt tömőanyagot.
A Higanyról szóló Minamata Egyezményben foglaltakkal összhangban az EB várandós anyukák és gyermekek esetében egyértelműen a kompozit tömőanyagok használatát javasolja.
A bizottság közli továbbá, hogy az elemi higany szervezetre gyakorolt hatása igen jól dokumentált, s az anyagot megannyi tanulmány neurotoxinként tartja számon – főként az agyi fejlődés korai szakaszában.
A higanyt más egészségkárosító hatással is összefüggésbe hozták már – vélhetően károsan hat az emésztésre, az immunrendszerre, a tüdőre, a vesékre, a bőrre és a szemekre, bár az EB azt is hozzáteszi, hogy ezek alátámasztására csekély tudományos bizonyíték áll a rendelkezésünkre.
Az új közlemény magába foglalja azokat a friss kutatási eredményeket is, melyek szerint a genetikailag arra hajlamos egyéneknél az amalgám tömések higanymérgezést okozhatnak. Bizonyos genetikai variánsok sokkal érzékenyebbek a fogászati amalgámból felszabaduló higanyra, mint mások.
Ráadásul nem csak a páciensek, hanem a fogászati dolgozók is veszélyben lehetnek – egyes tanulmányok szerint az amalgámtömések készítésekor vagy eltávolításakor felszabaduló higany előidézhet bizonyos krónikus megbetegedéseket, de a depresszióval, szorongással és öngyilkossági hajlammal is kapcsolatba hozták már az anyagot.
Természetesen a betegeket és a személyzetet érő egészségkárosító hatás megfelelő szakmai felkészültséggel és modern technológiákkal minimalizálható – olvasható az EB közleményében.
A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban továbbra sem tilos az amalgám vagy a kompozit tömőanyagok használata a fogászati praxisokban.
Az Európai Bizottság hivatalos közleménye szerint további kutatásokra van szükség a fogászati amalgámból felszabaduló higany egészségkárosító tulajdonságaival kapcsolatban, miközben egyre sürgetőbb az emberi szervezettel minél tökéletesebben harmonizáló, biokompatibilis tömőanyagok kifejlesztése.