Kilépés a tartalomba 
A horkolás és az alvási apnoe két igen kellemetlen jelenség, hiszen zavartalan alvás hiányában a szervezet nem képes megfelelő minőségben regenerálódni, az érintett személy pedig ingerlékennyé, fáradékonnyá válhat. Svéd kutatók szerint a horkolás és az alvási apnoe bizonyos genetikai tényezőkhöz köthető, mégpedig a szájpadlás izomszöveteinek anatómiai jellemzőihez.
Annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a felső légúti izomfunkciók zavarának megértéséhez, a svéd Umea Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a horkolás közben keltett vibrációk és szövetfeszülés okoz-e neuromuszkuláris károsodást a felső légutakban, ami később alvási apnoe-t és nyelési diszfunkciókat eredményez.
Miközben az egészséges és az alvási apnoe-tól szenvedő alanyokat vizsgálták, a kutatók egy egyedi izomrost-kötegre lettek figyelmesek, ami csak azoknál a betegeknél volt tapasztalható, akik horkolástól vagy alvási apnoe-tól szenvednek. Az izomrostok újonnan felfedezett csoportja a lágy szájpadlás területén található, ráadásul nem csak a felnőtteknél, hanem a gyermekeknél is.
„Ezek az egyedi szövetek speciális molekuláris felépítéssel rendelkeznek, bizonyos kulcsfontosságú fehérjék ugyanis hiányoznak belőlük vagy módosult formában vannak jelen. Meglepő módon ezen proteinek hiányát eddig csak a genetikai izombetegségek kapcsán jegyezték le” – mondja a kutatást vezető Dr. Farhan Shah, az Umea Egyetem Orvosbiológiai Tanszékének munkatársa.
Az új felfedezés kapcsán közelebb kerülhetünk a felső légutak komplex anatómiájához illetve evolúciós specializálódásához. Dr. Shah szerint a jövőbeli kutatásoknak figyelembe kell venniük az újonnan felfedezett izomrostok speciális biomechanikai tulajdonságait és egyedi sejtfelépítését, szem előtt tartva a szájüregi izmok funkcióját és patológiáját.
„Kutatási eredményeink jelentősek és a jövőben remélhetőleg segítenek a sikeresebb terápiás formák kialakításában. Ez csak egy, de igazán fontos lépés az úton” – foglalta össze kollégáinak munkáját Per Stal, az Umea Egyetem Orvosbiológiai Tanszékének professzora.
A tanulmány részleteiről a Journal of Anatomy szaklap november 24-i számában olvashatunk részletesebben.